Magyarországon csütörtökön véget ért a veszélyhelyzet, amely az országban egy rövid időszak kivételével hat éven át volt érvényben. Eredetileg a COVID-19-járvány idején hirdették ki, majd 2022 májusától az ukrajnai háború miatt folyamatosan meghosszabbították. A rendkívüli intézkedések egy részét az új összetételű parlament tartósan beépítette a jogszabályokba.
Az elmúlt négy évben Orbán Viktor volt miniszterelnök kormánya az „ukrajnai fegyveres konfliktussal és humanitárius katasztrófával összefüggő” veszélyhelyzet keretében több mint 170 kormányrendeletet fogadott el. A rendkívüli intézkedések célja az volt, hogy a kabinet hatékonyan és gyorsan tudjon reagálni a felmerülő problémákra.
A bírálók arra figyelmeztettek, hogy a korábbi kormány a veszélyhelyzet idején rendeletekkel eltérhetett a törvényektől, illetve lehetősége volt az állampolgárok alapvető jogainak korlátozására, sőt akár felfüggesztésére is. A Tisza párt jelenlegi kormánya korábban bírálta ezeket az intézkedéseket.
Magyar Péter új magyar miniszterelnök a választási győzelem után arra kérte a távozó kormányt, hogy május 31-ig hosszabbítsa meg a veszélyhelyzetet, hogy a hivatalba lépő kabinetnek legyen ideje a vonatkozó törvények módosítására. A parlament azonban ehelyett május 9-én új törvényt fogadott el, amely a veszélyhelyzeti rendeletek egy részét tartósan beemelte a jogrendbe.
A törvény fenntartja a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket, köztük a törlesztőrészletek elhalasztását azoknak a mezőgazdasági termelőknek az esetében, akiket fagy, aszály vagy az afrikai sertéspestis sújtott. Emellett megőrzi az üzemanyagárak maximálását, valamint egyes termékek esetében az árrésplafonokat is. A jogszabály meghosszabbítja a hideg időszakban nyújtott energiaár-támogatások biztosításának határidejét is.
A törvény május 14-én, a veszélyhelyzet megszűnésével lépett hatályba.
Felvidék.ma/TASR/MTI
