A fegyveripari befektetések révén Szlovákia lett az Észak-atlanti Szövetség (NATO) egyik fő lőszergyártója – jelentette ki Peter Pellegrini köztársasági elnök a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozója után.
Az államfő szerint annak ellenére, hogy feszültség mutatkozik a NATO-tagállamok és az Egyesült Államok között, a NATO továbbra is egységes. „Természetesen meg kell erősíteni a szövetség európai szárnyát, de nem mint különálló egységet, hanem a védelemért vállalt felelősség, és a NATO önvédelmi képességeinek jegyében. Ehhez pedig természetesen növelni kell a védelmi kiadásokat” – mondta az államfő.
Pellegrini tájékoztatta a B9-es és az északi országok képviselőit, hogy Szlovákia „kidolgozza, és hamarosan elfogadja a fegyveres erők hosszú távú kiépítésére vonatkozó tervet, amely magában foglalja a fegyverkezésre és a kettős felhasználású projektekre szánt összegek fokozatos emelését.”
Az államfő szerint jelentős probléma a fegyveripar nem megfelelő kapacitása. „Még ha milliárdok állnának is a rendelkezésünkre, még ha az országok költségvetése lehetővé tenné is a fegyverkezésre fordítható összegek gyors emelését, akkor sem lehetne reálisan felhasználni ezeket a forrásokat. Ennek az az oka, hogy a kapacitás nem elégséges, ezért nem tudná a NATO hadseregeinek minden igényét kielégíteni” – mondta a köztársasági elnök, majd hozzátette, Szlovákia komoly előrelépést tett ezen a területen, és jelentős összeget fektetett be a fegyveriparba.
Tájékoztatása szerint ez az összeg ma már a GDP közel három százalékát teszi ki.
Pellegrini szerint ennek köszönhető, hogy Szlovákia ma már a NATO egyik fő lőszergyártója, az ország „milliós nagyságrendben” szállít kereskedelmi alapon lőszert Ukrajnának, és ez a szám tovább fog növekedni. Az államfő úgy látja, hogy Ukrajna a modern hadviselés egyik legjobb ismerője, és ezt a tudását megoszthatja a szomszédos országokkal. Véleménye szerint keleti szomszédunk inspirációul szolgálhat a szlovák fegyveres erők fejlesztéséhez.
A köztársasági elnök rámutatott, hogy nemcsak a GDP védelemre fordított százaléka fontos, hanem a minőség is. „Nem csupán az a fontos, hogy a GDP hány százalékát fordítjuk védelmi célokra, hanem azt is, hogy miből tevődnek össze ezek a kiadások. Nemcsak a fegyveres erők fenntartása a fontos, hanem az is, hogy az erőforrások hány százalékát fordítják modernizációra” – jegyezte meg Pellegrini, és hozzátette, nagyra értékeli, hogy Szlovákiában ezeknek a kiadásoknak a 34 százaléka a hadsereg modernizálására irányul.
A köztársasági elnök elmondta, Szlovákia komoly előnyben van a fegyveripari beruházások terén, számos területen megelőzi a többi NATO-országot is, de nincs abban a helyzetben, hogy villámgyorsan megsokszorozza a védelmi kiadásokat. Tavaly, a hágai NATO-csúcson az volt a cél, hogy az emelés összegét el lehessen osztani a következő tíz évre. Pellegrini fontosnak nevezte, hogy Szlovákia teljesítse a kétszázalékos kötelezettségvállalását.
„Nem tudjuk felvenni a versenyt olyan országokkal, mint például Lengyelország, amely idén majdnem öt százalékot fog védelemre költeni, vagy a balti országokkal, amelyek már ma is elérik az öt százalékot. Tíz évünk van erre, és azt hiszem, fokozatosan elérjük mi is ezeket a százalékokat” – mondta.
A köztársasági elnök szerint a Barak légvédelmi rendszer mellett Szlovákiának olcsóbb védelemre is szüksége van – olyan drónokra, amelyek képesek megsemmisíteni más drónokat. „Nagyon örülök, hogy Szlovákia most innovatív szlovák vállalatokkal és a trencséni repülőgépszervizzel együttműködve saját drónokat gyárt, amelyeket ilyen célokra is be lehet vetni” – tette hozzá, és emlékeztetett arra, hogy olyan törvénymódosításokat kell elfogadni, amelyek lehetővé tennék a hadsereg számára, hogy békeidőben is hatékonyan reagáljanak a fenyegetésekre.
Arról is tárgyalt partnereivel az államfő, hogy fenn kell tartani a NATO-missziókat. Szerinte a NATO-nak folytatnia kell a KFOR-missziót a koszovói–szerb határon uralkodó „nem kellően nyugodt” helyzet miatt a Nyugat-Balkánon.
TASR/Felvidék.ma
