Budapesten átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet, a kolozsvári Hantz Péter beadványát Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át. Rétvári Bence kiemelte: kilencven év után elindulhat a nemzet újraegyesítésének folyamata, és elégtételt kaphatnak azok, akik közjogilag is a magyar nemzet közösségéhez szeretnének tartozni.
Bő három hónap alatt a kérelmezők hozzájuthatnak a magyar állampolgárságot igazoló irathoz. Ez a jogszabály senki ellen nem irányul – hangsúlyozta, hozzátéve: csupán azok érdekében született a törvény, akik így is szeretnének a magyar nemzethez tartozni. A fejlesztésekre három tárcánál 830 millió forintot különítettek el az elmúlt évben.
A parlamenti államtitkár kérdésre válaszolva a szavazati jog kapcsán elmondta: ugyanaz vonatkozik a határon túli magyarokra, mint az anyaországiakra. Az alkotmány vitája márciusban megkezdődik, s ekkor kell azt a vitát lefolytatni, hogy ezen akarnak-e változtatni. Példaként említette: több környező állam, így például Horvátország rendelkezett úgy, hogy a határon túli horvátoknak külön listán lehetőséget adnak a szavazásra.
Hantz Péter – aki korábban a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója volt – hangsúlyozta: a határon túli magyarok mindig is a magyar nemzethez tartozónak érezték magukat, és számára az állampolgárság azért fontos, mert az összetartozás érzését erősíti.
Az első kérelmező azt mondta, nem elhanyagolható szempont, hogy Magyarország híre a világban sokkal jobb, mint számos környező országé.
„Nagyon jó érzés volt, már nagyon régen várok arra, hogy magyar állampolgárrá válhassak” – fogalmazott Hantz Péter, aki jelenleg Svájcban dolgozik, és elsősorban érzelmi indíttatásból szeretne magyar állampolgár lenni.
Hozzátette: nem vár különösebb előnyöket, azt várja, hogy magyar és európai állampolgárként kezeljék Magyarországon,
és Európa más országaiban. Kitért arra is, hogy a környezetében sokan vannak, akik már beadták a sorszám-igénylésüket, vagy tervezik azt.
(Hantz Péter 2006 november 22-én több magyar nyelvű táblát szerelt fel a BBTE épületeiben az ellen tiltakozva, hogy a többnyelvű feliratozásról már 2005-ben meghozott egyetemi határozatnak nem szereztek érvényt. Ezt követően az oktatót kizárták a felsőoktatási intézményből.)
Wetzel Tamás, az eljárásért felelős miniszteri biztos reményének adott hangot, hogy gördülékenyen fog zajlani az eljárás, és legfeljebb 3-4 hónapon alatt választ tudnak adni a kérelmekre.
A parlament 2010. május 26-án 344 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el fideszes és KDNP-s képviselők – Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos – indítványát, amely által lehetővé válik a határon túli magyarok egyszerűsített, kedvezményes honosítása.
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény augusztus 20-án lépett hatályba, alkalmazni 2011. január 1-jétől kell. A kérelmeket az év első munkanapjától, január 3-tól lehet benyújtani. A kérelmeket 2200 magyar anyakönyvi hivatalban, több mint 90 külképviseleten, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálati irodáiban lehet benyújtani.
A fővárosban, az Üllői úti új irodában 18 munkatárssal kezdték meg az ügyfélfogadást hétfőn, és 12 pultnál fogadták a kérelmeket. Az MTI tudósítója nyitáskor azt tapasztalta, hogy minden pulthoz érkeztek kérelmezők.
Nagyvárad mellett az utóbbi napokban Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön nyitott demokráciaközpontot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), segítendő az egyszerűsített honosítási eljárást. A tervek szerint az EMNT januártól 20 irodát működtet majd.
Wetzel Tamás miniszteri biztos az MTI-nek korábban elmondta, hogy az első évben 250-400 ezer kérelmezővel számolnak, a legnagyobb érdeklődés eddig Szabadkán, Csíkszeredán és Kolozsvárott volt.
A mostantól alkalmazandó törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
mti, Felvidék Ma
