December 2-án került az újságárusokhoz a Nagy Magyarország történelmi folyóirat III. évfolyamának 4. száma. A rendkívül igényes megjelenésű és tartalmú tematikus publikáció most Hunyadi Jánossal foglalkozik, de ahogy már megszokhattuk, a fő témától eltérő, egyéb érdekes történelmi tanulmányok is megtalálhatók benne.
„Hunyadi János és kora ugyanúgy szőnyeg alá söpört fejezete a magyar történelemnek, mint némely 19-20. századi esemény. Ez azért is érthetetlen, mert Hunyadi személyéhez ideológiai viták sem köthetők. Történelmünk egyik legnagyobb hadvezér-politikusa volt, aki olyan karriert épített fel, amely több, mint figyelemfelkeltő. Akkoriban sem volt megszokott ugyanis, hogy apródból az európai nagyhatalomnak számító Magyar Királyság vezetőjévé váljon valaki. Nem megosztásra törekedett, hanem a belső és külső hatalmi tényezők egyesítésére – a nagy cél: a törökellenes küzdelem érdekében.” – írja a lap bevezetője.
Hunyadi hadvezéri pályafutásának hajnaláról ír Fedeles Tamás, „Századunk háborúinak rettegett villáma” című tanulmányában. Cseh Valentin, a szám vendégszerkesztője, a várnai csatát és az odáig vezető eseményeket veszi górcső alá (A hosszú hadjárat és a várnai csata), valamint Nándorfehérvár ostromáról értekezik (Nándorfehérvár 1456). Pálosfalvi Tamás a rigómezei hadjáratnak szentelte azonos című tanulmányát, de a „Hunyadi János, a kormányzó” című cikket is ő jegyzi. Hunyadi Velence ellenében Firenzével és Milánóval kötött katonai együttműködést. Erről szól Teke Zsuzsa írása (Egy szokatlan külpolitikai manőver – Hunyadi és az itáliai államok). A korszak hadászatát Veszprémy László ismerteti az olvasóval, a „Hadviselés a Hunyadiak korában” című tanulmányában. A Pillanatképek rovatban az aracsi pusztatemplom, Délvidék egyik legkorábbi építészeti emléke és jelképe szerepel, melyet Csalavári László mutat be. Hunyadi János hadjáratait földrajzi szempontból Nagy Miklós Mihály értékeli (Hunyadnak karjai). Bán János író/újságíróval Szakács Árpád készített interjút, a Hunyadiakról szóló, 8 kötetesre tervezett – amiből már 5 megjelent – regényfolyamáról (Nem kell mindentől félni, ami a nemzeti identitás erősödését segíti). A Hunyadi család eredetével Lupescu Radu és Bán János foglalkoztak „A Hunyadi család eredete”, illetve „A kun-besenyő származás” című írásaikban.
Itt véget ér a kiadvány tematikus része, a továbbiakban M. Lezsák Gabriella az ősi magyar hitvilág mitikus madaráról ír (A turul és a griff), Szakács Árpád Šaňo Machot mutatja be az olvasónak (Megúszta Hitler szlovák belügyminisztere), György Attila, József Attila-díjas író, pedig kedvenc történelmi személyiségét, II. Andrást idézi fel.
A felsoroltakból is látszik, hogy minden történelem iránt érdeklődő számára izgalmas olvasnivalót kínál a kiadvány.
Czintula Attila, Felvidék.ma
