„Hogyan tovább felvidéki magyar ifjúság?” címmel rendezett tanácskozást a Hunnia Baráti Kör Komáromban, a Duna Menti Múzeum dísztermében. A csaknem négyórás konferencián a Beneš-dekrétumok és a kettős állampolgárság ügyében benyújtott petíciókról hallhattunk beszámolókat, valamint a felvidéki magyar ifjúság jövőképéről esett szó – több ifjúsági szervezet képviselője is felszólalt.
A németországi bejegyzésű Hunnia Baráti Kör elnöke, Hahn-Seidel Alida kezdeményezésére öt éven át szeptemberben, Budapesten a Polgárok Házában szerveztek konferenciát a Beneš-dekrétumokról. Az elmúlt évi azért volt izgalmas, mert a téma az Európai Parlament asztalára került, idén pedig azért rendhagyó a konferencia, mert első alkalommal rendezték meg a Felvidéken. A moderátor Feszty Zsolt volt.
Többször elhangzott a résztvevők részéről, hogy noha az ifjúság jövője a konferencia témája, még sincsenek jelen a fiatalok. Ez a megállapítás azért sem állja meg a helyét, mert ahogy a korosabb érdeklődőknek bizonyos, értelmiségi körét lehet konferenciákra elcsábítani, úgy a szervezők sikerének számít, hogy több felvidéki ifjúsági szervezet képviseltette magát. A hallgatóság egyötöde 30 éven aluli volt.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, aki a szlovák állampolgársági törvény ügyében szólalt fel a konferencián, a felvidéki magyar jogfosztottakat nemzeti hősöknek nevezte. „Azzal, hogy nyíltan felvállalták a magyar állampolgárságukat, a magyarsághoz való tartozásukat, egzisztenciájukat és egészségüket kockáztatták” – fogalmazott.
Ugyanakkor határozottan cáfolta Jaroslav Paška EP-képviselő a szlovák nyelvű sajtóban a napokban megjelent 
kijelentését, miszerint befejeződött a Szlovákia elleni vizsgálat az Európai Parlamentben az állampolgárságról szóló törvénnyel kapcsolatban. „Amíg egyetlen képviselő is, aki tagja a Petíciós Bizottságnak, ragaszkodik az ügyhöz, addig nem vehető le a napirendről a kérdés” – mutatott rá.
Hahn-Seidel Alida, a Beneš-dekrétumokat támadó dokumentum egyik aláírója a zsidókat megbélyegző nürnbergi törvényekhez hasonlította a csehszlovák politikus rendelkézéseit. Ugyan emlékeztetett rá, hogy a második világháború után a Csehszlovákia területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét is rögzítő dekrétumok egy része napjainkra elvesztette a hatályát, közülük egyeseket eltöröltek vagy módosítottak, ám vannak olyan rendelkezései is, amelyek máig megőrizték jogi hatályukat, és a jelenben is megalapozhatnának új jogi vonatkozásokat. A bírált rendeletek közé tartoznak például azok, amelyek kimondják a kollektív bűnösség elvét. Ez összeegyeztethetetlen az európai uniós emberi jogi jogszabályokkal – hangsúlyozta.
Fazekas László református püspök a Beneš-dekrétumoknak a református egyházra gyakorolt hatásáról tartott előadást. Fazekas kifejtette: a dekrétumok egyházi vonatkozásairól nemcsak azért kell beszélni, mert ezek a háború utáni megtorlások részei voltak, hanem azért is, mivel a dekrétumok kiadása mögött egy széles, masszív politikai intézmény-bázis húzódott meg. „A cél azoknak az intézményeknek, egyesületeknek és közösségeknek az
elsorvasztása volt, amelyek a nemzeti öntudat megőrzését és erősítését szolgálja. Az iskolák mellet az egyház volt az, mely ezt a szerepet betöltötte” – adott magyarázatot az olyan intézkedésekre, mint amilyen az egyházi személyek reszlovakizációja, vagy a vagyonelkobzások voltak. Hozzátette: ez utóbbi jóvátétele a restitúciós törvények ellenére sem történt meg, a szlovákiai református egyház a beneši dekrétumok következtében elkobzott vagyonának 30-40 százalékát máig nem kapta vissza.
Dudás Katalin izsai tanárnő, az Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés tagja felszólalásában arról a mindennapi küzdelemről beszélt, melyet iskoláink fennmaradásáért kell megvívnia a felvidéki magyarságnak. „Térjünk vissza gyökereinkhez, hiszen ez ad olyan erőt, amit a világban sehol nem találunk meg” – fogalmazott.
Feszty Zsolt a református kollégium udvarán felállított komáromi Trianon-emlékmű három éves „hányattatásairól” számolt be a közönségnek. A T(e).Ü(gyed).Kör Polgári Társulás elnöke elmondta: a szobor felállítása előtt minden hivatalos engedélyt beszereztek, már csak az építési engedélyre lett volna szükség, amikor a műemlékvédelmi hivatal értesült arról, hogy milyen alkalomból is lesz felállítva az emlékmű, és azonnal visszavonta az engedélyeket. Pontosabban az országos hivatalnál kezdeményezte az engedélyek visszavonását, ugyanis a műemlékvédelem a saját korábbi határozatát elvileg nem írhatja felül. A civil szervezet ekkor a nyitrai kerületi bírósághoz fordult jogorvoslatért. Feszty elmondta: a pereskedés a nyár folyamán fejeződött be, a bíróság helyt adott panaszuknak.
Duray Miklós a konferencián az 1960-as évek „harcos időszakáról” tett említést leszögezve, hogy akkor a 
Felvidéket tömegével lakták olyan magyar fiatalok, akik mozgósíthatóak voltak a közösség érdekében és a közösségi élet megszervezésében. A felvidéki magyarság önszerveződésére már a kezdetektől fogva jellemző volt egyfajta belső önállósulás, szervezkedéseink egyik lényege az volt, hogy kivonjuk magunkat a hivatalos szervek felügyelete alól, és teljes mértékben a saját elképzeléseinket valósíthassuk meg – fogalmazott. Majd hozzátette: az akkori fiatalság „ellenzékisége” egyszersmind a felvidéki magyar társadalom újjáépítésére tett kisérlet volt.
Berényi József, az MKP elnöke a felvidéki magyar fiataloknak üzenve kijelentette: meg kell teremtenünk azokat a lehetőségeket, melyek arra ösztönzik a fiatalokat, hogy a szabad munkavállalás ellenére ne hagyják el szülőföldjüket. Ehhez mindenekelőtt olyan – stabil gazdasági háttérrel rendelkező – intézményrendszerre van szükség, amely lehetővé teszi a magyar érdekek megvalósítását – tette hozzá. A Beneš-dekrétumok és a felvidéki jogfosztottak ügyére kitérve Berényi úgy véli: nem szabad pillanatnyi kudarcok miatt feladnunk céljainkat, és minden körülmények között folytatnunk kell a küzdelmet.
Kormos László, a Magyar Tanács PT elnöke elmondta: szervezetükben olyan szakbizottságokat kívánnak létrehozni, ahol a felvidéki szakértők munkájára is számítanának. Szándékuk ezzel egy nemzetsratégia kidolgozása, amely a felvidéki magyar társadalom széttagoltságán hivatott változtatni. 
Gubík László, a Via Nova ifjúsági csoport elnöke a felvidéki fiatalság körében jelen lévő, a közügyek iránt tanusított közönyről, annak veszélyeiről beszélt. Hangsúlyozta: szükség van arra, hogy bővítsük azoknak a táborát, akik fogényak és elkötelezettek a felvidéki magyar politizálás iránt. Gubík úgy fogalmazott, a Via Nova az értékmentés, a közösségépítés és az öntudat erősítésén keresztül igyekszik megszólítani a felvidéki magyar fiatalokat.
A Diákhálózat képviseletében Kovács Balázs volt jelen a konferencián. Felszólalásában rámutatott: a szülőföldön való megmaradás kérdése elválaszthatatlan a fiatalokat sújtó munkanélküliség és létbizonytalanság kérdésétől. Elismerte ugyanakkor, hogy nagy problémát jelent az asszimiláció folyamata is. Óriási tévedés volna azonban erkölcsi kérdést kreálni a vegyes házasságok és az elszlovákosodás aggasztó jelensége kapcsán, hiszen – mint fogalmazott – a szlovák nemzetállam kényszerítő ereje következtében ez a fajta döntés nem a szabad választáson alapszik.
Valent Ákos, a komáromi Selye János Egyetem Hallgatói önkormányzatának elnöke rövid felszólalásában a konferencia szervezőit arra kérte, a jövőben keressék fel a hallgatói-, illetve ifjúsági tömörülések vezetőit is, hiszen mégiscsak ők azok, akik közelről látják, mivel lehet a fiatalokat megszólítani. Egy ehhez hasonló konferencia ugyanis erre nem alkalmas – fogalmazott.
Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő, Dr. Juhász Imre alkotmánybíró (aki Hahn-Seidel Alidával közösen nyújtotta be az EP illetékes bizottságának a Beneš-dekrétomok elleni petíciót) és Fehér István komáromi gimnáziumi tanár – bár a szervezők előzetesen számítottak jelenlétükre – különböző okok miatt nem tudtak részt venni a konferencián.
A rendezvényen, melyet Esterházy-Malfatti Alice és Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese fővédnöksége alatt idén hatodik alkalommal rendezett meg a Hunnia Baráti Kör (most először a Felvidéken), közreműködött a Stirber Lajos vezette Gaudium vegyeskar.
A konferenciáról készült fotóinkat (Pallag György felvételeit), tekintse meg Képgalériánkban: ITT>>>.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41506,35816,39632,35600,35674″}
