A különleges formáció ötödik éve működik. A magyar zenei élet kimagasló, különböző zenei műfajokat képviselő egyéniségei muzsikálnak együtt.
A produkciójuk gerincét a közös zenei anyanyelvük, a magyar népzene alkotja. A tízfős zenekar tagja az egyedülálló stílusban játszó Koncz Gergő, Dresch Mihály, akiről elsősorban a dzsessz, Balogh Kálmán, akiről a világzene hangzásvilága jut eszünkbe. A Prímástalálkozóban azonban ők is népzenét játszanak, természetesen saját egyéniségüknek, stílusuknak megfelelően, ki-ki a maga hangszerén. Szólóikhoz a hagyományos népi hangszerek legjobb mesterei adják a kíséretet: a somorjai Lelkes Tibor nagybőgős és Mester László brácsás, a „koncertmester” pedig a komoly- és népzenét egyaránt magas szinten művelő Lakatos Róbert. A Prímástalálkozó két énekesnője: Herczku Ágnes és Korpás Éva.
E minden tekintetben rendhagyó formáció minden tagja külön-külön is számos rangos díj birtokosa, s első albumuk is a legnagyobb elismeréseket aratta.
Lelkes András így vall az együttesről: „A prímásról általában egy (magyar) étterem közepén álló, kék, vagy piros mellényben játszó hegedűs képe formálódik meg előttünk. A zenésztörténelem azonban nem csak hegedűprímásokról ad nekünk hírt, nagyon gyakori volt például, hogy a zenekar élén a cimbalmos állt.
A Rendhagyó prímástalálkozón, bár ezt a hagyományt sem vetjük el, mégis a szó eredeti jelentéséhez nyúlunk vissza. A primus eredeti jelentése szerint elsőt, legelöl lévőt, a primarius „elsők közé tartozó, tekintélyest”, zenében pedig kifejezetten a vonósnégyes első hegedűsét jelenti. Ez a produkció Lakatos Róbert kezdeményezésére született meg. Olyan zenészeket kért fel, akiknek nemcsak a zenekarvezetés egyértelmű, de közös kiinduló pontjuk a népzene, melyet ki-ki a saját stílusában dolgoz fel. A szólisták ezen a lemezen így, vagy úgy tehát prímások. Attól rendhagyó az előadás, hogy a szólisták a primarius különböző vonásait testesítik meg” – magyarázza Lelkes András.
A kezdetekről maga Lakatos Róbert így vall: „2009 tavaszán egy örömkoncertre Révkomáromba hívtam közeli zenész-barátaimat: Korpás Évát, Pál István „Szalonnát”, Koncz Gergőt, Balogh Kálmánt, Mester Lászlót, Doór Róbertet és nagy mesterüket, Potta Gézát.
Géza – ahogy minden alkalommal – ekkor is megmutatta, hogy mit jelent a szó: prímás. Amikor felállt és muzsikált, mi mintha megszűntünk volna létezni a színpadon. Mindenki csak őt figyelte, ahogyan a zenekart vezeti, ahogyan jeleket ad a zenésztársainak…
Azután 2009 nyarán a Művészetek Völgyébe látogattunk. Ezt a fellépést szerettem volna még érdekesebbé, tartalmasabbá tenni, ezért Herczku Ágit, Dresch Misit, Both Miklóst és Vizeli Balázst is meghívtam. Mint kiderült, ez a koncert volt a mérföldkő a zenekar életében, hiszen itt állt össze a csapat, itt érezte meg mindenki, mi adja ennek a formációnak a különlegességét: nem csak az, ahogyan megszólal egy gitárprímás, szaxofonprímás vagy énekes – az csak a hangzásvilágát teszi egyedivé.
A produkció legnagyobb ereje abban mérhető, amit ez a tíz kimagasló művész szabadít fel a népzene által! Mindenki prímás, hisz vezeti a zenét, adja a jeleket. Mindenki egyedi, különleges, de mégis közösen megbonthatatlan egységet képviselnek a színpadon. Szeretném, ha ez az egység minél több ember szívét szólítaná meg, és mutatná a népzene erejét és gyönyörűségét – teszi hozzá Lakatos Róbert.
A FolkEurópa kiadásában 2009-ben megjelent hanghordozójuk 10 zeneszámot tartalmaz. Megtaláljuk rajta a Legényes variációkat, a Bihari román dallamokat, a Mars, csárdás és bukós zenét Galgamentéről, de ott van a Megy a nap lefelé, a Kolozs, a Gyimesi táncdallamok, a Vajdaszentiványi cimbalmos muzsika, a Kalotaszegi hajnali, csárdás és szapora, a Három széki dal és a Szatmári muzsika is.
A Rendhagyó Prímástalálkozó előző lemezét a neves világzenei szaklap, a brit Songlines 2010 nyarán beválogatta Top of the World listájára, így lemezük egyik dala, a Kalotaszegi szapora felkerült a magazin mellékleteként megjelenő válogatás CD-re is.
Második lemezükön a Nyitány, a gömöri Viszi a víz a Hidegkúti rétet, soproni Tendl Pál emlékére, az Alsó-Fehér megyei Maros mellett elaludtam, a kárpátaljai Tiszaújlaki muzsika Murzsa Gyulától, a Kalotaszegi hajnali, invirtita és szapora és a Fehér László című dalok hallgathatók meg.
2011-ben a zenekar megkapta az autentikus népzene kategória Fonogram-díját. A Fonogram-díj valamennyi kategóriában egy művészi kivitelű aranyozott mikrofon, illetve egy aranylemez, amelyet a Fonogram-díj képe díszít. A Rendhagyó Prímástalálkozó zenei csemegéivel rendszeresen találkozhatunk felvidéki vagy magyarországi műsorokon.
Felvidék.ma
Fotó: minap.hu