A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, melynek Felvidékről Máté László és Mézes Rudolf is a tagja Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen rendezte meg a XIII. Anyanyelvi Konferenciát.
A május 14-17-e közötti változatos program gerincét a május 15-i konferencianap adta, amelynek keretében délelőtt plenáris, délután szekcióülésekre került sor. Szó volt a magyar nyelv és kultúra helyzetéről és lehetőségeiről a 2010-2015-ös időszakban valamint a kisebbségi magyar nyelvről és kultúráról. Utóbbi szekció előadója volt Máté László Kassáról. Beszámolóját hamarosan közzétesszük.
A konferencián ünnepélyes köszöntőt Tőkés László európai parlamenti képviselő, a házigazda egyetem Alapítók Tanácsának elnöke mondott. Az anyanyelvünk családias közösségében, mondhatni: fészekmelegében köszöntötte a résztvevőket.
Tőkés László röviden szólt a Partiumról, mint régióról, az ennek nevét hordozó egyetemről és az azt övező szakrális erőtérről, elmúlt idők tanulságairól és üzeneteiről, a határok fölötti nemzetegyesítés kulturális és anyanyelvi kihívásairól. Megállapította: a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Anyanyelvi Konferencia valóságos kulturális missziót teljesít, amikor is Kazinczy Ferenc példáját és zarándokútjának eszmei nyomvonalát követve következetesen megkeresi idegenbe szakadt magyar közösségeinket, és ezáltal szolgálja a határokat meghaladó nemzeti önismeret ügyét. „Teszi ezt és tennünk kell ezt annak tudatában, hogy valós és egészséges önismeret és önbecsülés híján az önfeladás és az önveszejtés zsákutcájában tévedünk. Isten óvjon ettől!” – zárta köszöntését Tőkés László.
Nyitóbeszédet Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára mondott, rámutatva legfontosabb identitásképző- és őrző értékeink, köztük az anyanyelv ápolásának és továbbadásának fontosságára és az ehhez kötődő feladatokra. A külvilágnak is meg kell mutatnunk a magyar kultúra és nyelv ősiségét, jelentőségét, gazdagságát, erejét – vélte, kitérve arra is, hogy a magyar állam és kormányzat mit tud és mit köteles tenni bel- és külföldön az anyanyelvi környezet megtartása, tágítása és fejlesztése érdekében, a nyelvi agresszió és környezetszennyezés ellen. Károli, Geleji Katona, Kazinczy, Kölcsey, Arany, Ady és más szellemi nagyságaink vidékén, Erdélyben és a Partiumban különösen fontos hangsúlyozni az elődök példamutatását, de minden öntudatos magyar embernek fejet kell hajtania az utódok nemzetszolgálata előtt is – mondotta az államtitkár.
János Szabolcs rektor azzal üdvözölte a hallgatóságot, hogy az Anyanyelvi Konferencia otthon van Nagyváradon és a Partiumi Keresztény Egyetemen, amely nem csupán nyelvünk és kultúránk védőbástyája, hanem a magyar tudományosság műhelye is egyben, értelemszerűen. Mivel a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elsősorban kulturális és pedagógiai tevékenységet folytat, e tekintetben minden magyar felsőoktatási intézménynek nyilvánvaló partnere.
A XIII. Anyanyelvi Konferencia programja nagyváradi művelődéstörténeti városnéző sétával és dél-bihari-zarándi autóbuszos körúttal folytatódott. A részletes műsor ITT>>> tekinthető meg. Megtartották éves közgyűlésüket is Pomogáts Béla elnökletével.
Az első Anyanyelvi Konferenciát 1970-ben tartották meg Budapesten és Debrecenben, egy kéthetes nyári időintervallumban. A legutóbbit Kárpátalján, a Beregszász mellett Makkosjánosiban rendezték 2010-ben. A rendszerváltás előtti konferenciák helyszínei Szombathely, Budapest, Pécs, Veszprém, Kecskemét voltak, azután Esztergom, Eger, Marosvásárhely, Révkomárom, Budapest voltak. Tizenharmadik következett Nagyvárad, a Szent László király alapította ezeréves város. A konferenciát a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”23760″}
