Hamarosan nyomdába kerül az a vaskos tanulmánykötet, amely a kárpát-medencei magyar autonómiatörekvéseket foglalja össze. Erről Szili Katalin, a határon túli magyar autonómiakoncepciók kidolgozására felkért miniszterelnöki megbízott – korábbi házelnök – beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának ma reggeli (március 3.) adásában.
Az autonómia kérdése nem pártpolitikai, hanem egyértelműen a felett álló kérdés – mondta Szili Katalin, akit éppen egy évvel ezelőtt kért fel Orbán Viktor miniszterelnök az autonómiakoncepciók kidolgozására és az ebben részt vevő szervezetek közötti kooperáció segítésére. „Az elmúlt esztendőben több illetékes kutatóintézettel, szervezettel együtt elkészítettünk egy olyan összefoglalót, amely 25 esztendő autonómia-elképzeléseit gyakorlatilag egy keretbe helyezi. Ilyenre még nem került sor az elmúlt időkben” – számolt be az elmúlt év munkájáról Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben sokat beszéltünk a tömbben élő magyarság megmaradásának, boldogulásának, gyarapodásának feltételeiről, arról már kevesebbet, hogy a helyi közösségek mit gondolnak minderről.
Az elkészült tanulmánykötetről elmondta: a vaskos összefoglaló egyrészt áttekinti a Felvidéken, Székelyföldön, Vajdaságban és Kárpátalján megfogalmazódott önrendelkezési törekvéseket, elképzeléseket. Másrészt mindezt beágyazza egy nemzetközi keretbe oly módon, hogy megvizsgálja, miként közelít a kérdéshez az ENSZ, az EBESZ, az Európa Tanács és más szervezetek. De legalább olyan fontos az is, hogy a szomszédos országok pozitív jogában mindez hogyan jelenik meg – mutatott rá Szili Katalin.
A megbízott felvetette, hogy esetleg a terminológián is változtatni kell, hiszen gyakran emlegetjük a szubszidiaritás európai elvét – ami nagyonis közel van ahhoz, ami az autonómiát is jelenti.
A hamarosan megjelenő kötet címe „Joggal Európában” – ami utalás arra, hogy ami bárkinek jár Európában, azt a magyarság számára is biztosítani kell s ezt az érintett magyar közösségek joggal követelik. Szili Katalin utalt rá, hogy a mai szemlélő számára akár úgy is tűnhet, hogy egy Európába érkező migráns is több jogot élvez, mint egy itt élő, őshonos kisebbséghez tartozó európai polgár.
Ami pedig a jövőbeli terveket illeti: „Odáig eljutottunk, hogy a Felvidéknek, Vajdaságnak, Kárpátaljának megvan a fő vonulata autonómiaelképzelések terén, amit maguk fogalmaztak meg. Székelyföldön pedig két versengő koncepcióról beszélhetünk. Jövő év végéig addig akarunk eljutni, hogy nemzetközi szinten is tudjuk tematizálni és az asztalon tartani ezt a kérdést” – fogalmazott Szili Katalin.
szd, Felvidék.ma
