Tíz évvel ezelőtt verték meg az akkor még nyitrai diáklány Malina Hedviget. Az évforduló kapcsán a Hospodárske noviny napilap terjedelmes interjút közölt Roman Kvasnicával, Hedvig védőügyvédjével, aki a beszélgetésben azt állítja, a támadók felfedése Fico és Kaliňák végét jelentené.
Kvasnica szerint tíz év elteltével azért van még mindig nagy jelentősége az ügynek, mert 2006-ban megtámadtak egy szlovákiai állampolgárt, s ahelyett, hogy az elkövetőket bíróság elé állították volna, az áldozatot állították oda. Kvasnica szerint elfogadhatatlan, hogy ennek érdekében az egész államapparátust felhasználták. „Ha valaki azt állítja, hogy már nem érdekes az ügy, akkor véleményem szerint tévedésben van” – fogalmazott az ügyvéd.
Kvasnica már néhány héttel az eset után egy beszélgetés során kijelentette, az igazságot már sohasem tudjuk meg. „Úgy hiszem, tíz évvel ezelőtt nem nagyon tévedtem. Nyilvánvaló volt számomra, hogy mindazok után, amit Fico és Kaliňák összehordtak, Hedvig támadóinak felfedése a politikai végüket jelentené. S nem tűnt nekem úgy, hogy a rendőrség szeretné „eltemetni” a miniszterét, s hogy az ügyészség Dobroslav Trnka irányítása alatt áttöri az igazság falát. Így csak azt állíthatom teljes bizonyossággal, hogy Malina Hedviget 2006-ban megtámadták, s a támadás nem volt véletlenszerű, minden valószínűség szerint előkészített akcióról volt szó” – jelentette ki a beszélgetés során Kvasnica.
Az ifjabb Michal Kováč elrablásának esetével összehasonlítva Kvasnica úgy fogalmazott, bár a Hedvig-ügy óta még nem telt el annyi idő, az ügyben érintettek még mindig hatalmon vannak, egy közös jel mindenképpen van a két esetben, gondoljunk csak az önelrablásra és az önmegverésre. Paradoxonnak számít az is, hogy Hedvig megverésének kivizsgálása csupán 15 napig tartott, ám ellene már kilenc éve büntető eljárás folyik, mivel állítólag csak kitalálta a támadást.
Kvasnica szerint nem konkrétan Malina Hedvig megtámadását tervelték ki előre, hanem egy fiatal magyar nemzetiségű nő megverését. A támadók azért várakoztak a magyar tanszék közelében, mert aznap magyar nyelvből volt vizsga a tanszéken, kilenc diáklány és fiú vizsgázott aznap. „Ezek tények, további információink nincsenek, ezért kellene törvényes és szakszerű vizsgálat, amely felfedné az erőszakos tett valódi motívumát” – mondta.
Kiderül-e az igazság?
Kvasnica szerint ez csak filozofikus kérdés. A jogállam működésének veszélyeztetése szempontjából teljesen más kérdéseket kellene feltenni. Például, hogy törvényszerűen és rendben kivizsgálták-e Hedvig megtámadását. S ha nem, miért nem. Minek alapján tájékoztatták a nyilvánosságot az eredményekről a törvény által megszabott személyeken kívül mások még az eset lezárása előtt, félretájékoztatva így a nyilvánosságot? Ki a felelős Malina Hedvig emberi jogainak megsértéséért? Azt, hogy a nyomozás törvényellenes volt, a főügyészség is elismerte, Szlovákia mégsem kért bocsánatot Hedvigtől.
Kvasnica szerint a rendőrséget, az ügyészséget és a Törvényszéki Intézetet is felhasználták az eset során. A Hedvig elleni bűnvádi eljárást Fico és Kaliňák ominózus sajtótájékoztatója előzte meg, amely során Malina Hedviget hazugsággal vádolták. „Azt csak találgathatjuk, hogy ez a tettük mekkora befolyással bírt a bűnüldöző szervek későbbi döntéseire. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy 2006-ban a tekintélyük egy kicsit más volt az újságírók előtt, mint ma: az információikat akkor még objektív tényként kezelték.
Malina Hedvig zavaros sajtótájékoztatója kapcsán Kvasnica úgy nyilatkozott, maga is részt vett azon. „Én nem tudom, hogyan kell viselkednie annak az embernek, akit bántalmaztak, majd éppen hazugsággal vádoltak meg ahhoz, hogy mindenkit meggyőzzön arról, hogy az egész állami apparátus meg a népszerű politikusok tévednek. Az akkori jogi képviselője tanácsolta neki, hogy tartson sajtótájékoztatót (Gál Gábor – a szerk. megjegyzése). Én biztosan nem engedtem volna oda” – mondta Kvasnica hozzáfűzve, elhibázott lépés volt, egészségi szempontból sokat ártott neki.
Annak idején Kvasnica azt is fontolgatta, hogy személyiségvédelem miatt panaszt tesznek Kaliňák ellen. „Végül nem tettük meg, mert Szlovákia ellen kellett volna panasszal élnünk. Tény viszont, hogy Kaliňák miniszter nem igazán viselkedett úriemberként, amikor a média előtt jelentette be egy fiatal nő ginekológiai vizsgálatának eredményeit. Ha lehetősége volt rá, mediálisan mindig belérúgott Hedvigbe. Rendkívül befolyásos embernek tartom, és ezzel mindent elmondtam” – fogalmazott Kvasnica.
Peter Labaš dékán orvosi jelentése kapcsán, amely kétszer is igazolta, hogy Hedviget senki sem verte meg, Kvasnica úgy fogalmazott, „a Hedvig elleni büntetőeljárás szakértői véleményezése során tényleg szégyelltem magam azért, hogy milyen államban is élünk. Rémisztő, hogy a szlovákok milyen könnyedséggel hisznek az intézményeknek”.
Smeres érdekek összeütközése volt a Hedvig elleni büntetőfeljelentés?
Az újságíró szerint azonban még mindig vannak tisztázatlan dolgok az ügyben. Például a helyesírási hiba a feliratban a blúzon: „Maďari za Dunai” vagy az újra leragasztott postabélyeg stb. „Én „j” betűt láttam a blúzon, de ez nem lényeges. Sem maga, sem pedig én nem helyettesíthetjük a rendőrség munkáját. Véleményem szerint kezükben voltak az elkövetők, de az ügyet nem vizsgálták ki rendesen” – mondta. Kvasnica szerint a tény, hogy Hedvig visszaragasztotta a bélyeget a borítékra, nem jelenti azt, hogy nem támadták meg. Érthetetlennek tartja, hogy az ügyészség miért hagyta figyelmen kívül a közvetett tanút, aki vallomást tett az egyik támadóról. De az sem világos továbbá számára, hogyan lehetséges, hogy bizonyíthatóan meghamisították a támadás nyomozati anyagát. Azt meg teljességgel megmagyarázhatatlannak tartja, hogy a rendőrség miért nem hallgatta ki az ügyben a támadással gyanúsított személyeket.
A Hedvig elleni büntetőfeljelentést egy volt titkosszolgálati tiszt tette, aki akkoriban az egyik szlovák parlamenti képviselőnek dolgozott. „Nézze csak meg, kérem, ki dolgozott még abban az időben annál a képviselőnél, és sok mindent megért” – fűzte hozzá Kvasnica. „Szlovákia bomlása sokkal mélyebb, mint ahogyan azt ezekben az ügyekben érzékeljük. Én úgy vélem, hogy a Hedvig elleni büntetőeljárás a Smeren belüli különböző játékok része lehetett.”
Kvasnica azt állítja, Hedvig számára kellemetlen volt, hogy el kellett hagynia Szlovákiát. „Elüldözték a szülőföldjéről. Bár magyar nemzetiségű, sohasem akart a gyerekeivel és a férjével – aki egyébként szlovák – elmenni innen.
(Hospodárske noviny/Felvidék.ma)
