A középkori templomokban gyakran a magyar szenteket együtt ábrázolták, sok helyütt a három király jelent meg egy közös freskón. A gömörrákosi templomban a három királyt láthatjuk a faliképeken, míg a szomszédos Köviben Istvánt és Lászlót ábrázolják a freskók. Ez utóbbit már az evangélikusok használják, de nemrégiben felfedték a faliképeket.
Szent László Lengyelországban született. Apja, I. Béla száműzetésben élt. 1048-ban tértek haza. László 1077-től volt király, valószínűleg kétszer koronázták meg, előbb a görög koronával, majd amikor Salamontól visszakerültek a magyar koronázási ékszerek, akkor azzal is, más legendák szerint László meg sem koronáztatta magát.
Hatalomra kerülésekor hozzáfogott a rendcsináláshoz. A keletről érkező besenyő, kun és úz betörésekkel szemben megóvta az országot. Nem csak harci képességeivel tűnt ki, jeles törvénykező volt. 1078-ban és 1085-ben is adott ki törvénykönyvet, ez idő alatt konszolidálódott az ország állapota. Szigorúan büntette a tolvajlást és a rablást. Zsinatokat hívott össze, hogy az egyházi életet is szabályozni tudja, uralkodása alatt az egyházi élet is megerősödött. 1083-ban ő kezdeményezte az első szentté avatásokat. Több középkori freskón az általa szentté avattatott uralkodókkal közösen ábrázolták.
A várból való kivonulást is megfestették Rákoson (fotó: Görföl Jenő)
Gömörrákos területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban is lakott volt. Kövi (Rákos) várát az Ákos nembeli Detre építtette a 13. század közepe táján, először 1318-ban „Köwy” alakban említik. Mivel a két település története szorosan összekapcsolódik, a két emléket egy cikkben mutatjuk be.
Rákos Szentháromság temploma a 13. század második felében épült román-gótikus stílusban. Gótikus falfestményei a 14-15. században készültek, más források szerint valószínűleg már a 13. század végén elkészültek. A 16. században és a 18. század közepén a templomot átépítették. A 17. században készült barokk berendezése és festett famennyezete is.
„A szentély egyik képsora az apostolokat ábrázolja. Mellettük, velük azonos méretben, de ünnepélyesebben a három magyar szent király jelenik meg. Szent László, az Anjouk és Zsigmond király eszményképe a lovagkirály, kezében a jogarral és országalmával a középen álló Szent István felé fordul” – olvasható Kovács László és Görföl Jenő A magyar szentek ábrázolása Szlovákia középkori templomain című könyvében. A képen Szent Imre herceg István balján áll.
A kövi Szent László templom, melyet ma az evangélikusok használnak (fotó: wikipédia)
Kövit már 1243-ban említik az oklevelek. A IV. Béla által kiállított adománylevélben a király a gömöri váruradalomról leválasztott birtokot a Bebek családnak adja. Harminc évvel később megkezdődött a település betelepítése is. Várát a 13. században az Ákos nembeli Detre építette, de nem sokkal később már romként említik. A 15. században azonban újraépítették, kevés nyoma maradt mára, ugyanis a török időkben ismét lerombolták. A vár romjai a szomszédos Gömörrákos területén állnak. A középkorban állt itt egy ferences kolostor is, amely szintén a 13. században épülhetett. A kolostor a várral együtt pusztulhatott el, valószínűleg az 1555-ös török támadáskor.
Köviben csak a király glóriás fejének egy részletét sikerült feltárni (fotó: Görföl Jenő)
A kövi templomot a Bebek család építette és eredetileg Szent László tiszteletére szentelték fel. A freskó, amely a templom névadóját ábrázolja, csak töredékesen maradt meg, és a 14. században készülhetett. A templomot 1554-től az evangélikusok használják. A magyar szentek ábrázolása Szlovákia középkori templomain című könyv szerint: „A templom szentélyéről feltételezik, hogy eredetileg rotunda volt, s a hozzáépített hajó felől nyitották meg, így a rotunda az új templom szentélyévé vált. A szentély falain található freskótöredékek a szomszédos Rákos (Gömörrákos) templomának freskódíszeivel egyidősek, valószínűleg ugyanaz a mester készítette őket. Sajnos, nagyon rossz állapotban vannak. A Szent Lászlót ábrázoló monumentális faliképen csak a király glóriás fejének egy része látható és egy felemelt kard.” A freskókat az 1952-es felújításkor és az 1970-es évek közepén restaurálták. 2011-ben ismét felújítási munkálatokba kezdtek, ekkor további részletekre bukkantak. A kövi templom faliképein államalapító királyunkat is megfestették, ezek a freskók jobb állapotban maradtak fenn.
