Az EP-képviselőket a közelgő európai parlamenti választás kapcsán kérdezte a TASR hírügynökség. Csáky Pál, az MKP EP-képviselője szerint az Európai Unió az utóbbi években sajnálatos módon több problémát is gerjesztett, mint amennyit képes lett volna megoldani.
Az EP-képviselő szerint az Európai Unió legnagyobb problémái az unió hiányzó vezetése, a brexit, a hiányzó migrációs politika és a nem megfelelő biztonsági, illetve közös politizálás. Az unió további gondja Csáky szerint a kifogásolható külpolitikája – azaz az Oroszországgal, Ukrajnával, Törökországgal, az észak-afrikai államokkal és az Amerikai Egyesült Államokkal szembeni viszonya, illetve, hogy nem megoldott az euró stabilitása.
Ivan Štefanec, a KDH EP-képviselője szerint az EP-választások alacsony választási részvételének oka, hogy az emberek nem jutnak azokról a dolgokról információkhoz, amelyeket európai szinten oldanak meg. A megoldás szerinte a médián keresztül történő jobb kommunikáció lenne a választópolgárokkal, továbbá valamennyi politikus társfelelőssége, illetve a szlovákiai diákok jobb felkészítése az európai témákat illetően.
Monika Beňová smeres EP-képviselő szerint ebben a média is ludas, mert kevésbé tájékoztat az EP-képviselők munkájáról. Szerinte az EP-képviselőknek a nemzeti parlamentekben is teret kellene kapniuk. Beňová véleménye, hogy azok a témák, amelyekkel az Európai Parlamentben foglalkoznak, valóban hasznosak a tagállamok polgárai számára is, aminek kiváló példája például a kettős élelmiszer-minőség Európában.
Eduard Kukan néppárti képviselő szerint az alacsony választási részvétel a politikusok számlájára is írható, mivel nem voltak képesek a polgároknak megmagyarázni, hogy az Európai Unió és az Európai Parlament az övék, nem pedig egy elvont brüsszeli intézmény, ahol olyan döntéseket hoznak, amelyek közvetlenül nem érintik a mindennapjainkat. Beňovával ellentétben ő korrektnek értékelte a médiával való együttműködést, hibáztatja azonban a szlovákiai politikusokat, akik nem beszélnek idehaza megfelelő tisztelettel az Európai Unióról, és a tevékenységük sokkal inkább passzivitásra vagy érdektelenségre serkenti a választópolgárt.
Boris Zala, a Smer EP-képviselője szerint az Európai Unió nincs válságban, csupán gondokkal kell szembesülnie. Véleménye szerint a pozsonyi csúcson elkezdett program –azaz a keleti és nyugati tagországok, vagy a déli és északi emberek életszínvonalának kiegyenlítése, a bérek kiegyenlítése, a társadalmi problémák, nyugdíjak, minimálbérek kiegyenlítése – a legnagyobb program, amit az Európai Unió az elkövetkező mintegy nyolc évben kezelni fog. További kihívás szerinte, hogy az EU a saját lábára álljon, hogy az egyes tagállamok ne legyenek kitéve a nagyhatalmak kénye kedvének, például Kínáénak, az Egyesült Államokénak vagy Oroszországénak. Véleménye szerint az uniónak ki kell építenie a saját biztonsági intézményeit, mivel egyetlen állam, még Németország sem képes ma egyedül megvédeni magát, akár Kína kereskedelmi politikájával, vagy Trump elnök kereskedelmi protekcionizmusával szemben.
Nagy József, a Most-Híd EP-képviselője nagy előrelépésnek tartja a júniusi csúcstalálkozó eredményeit, amelyen az uniós vezetők úgy döntöttek, lehetővé teszik, hogy saját területen önkéntes alapon létesüljenek migránsbefogadó központok. Nagy szerint az illegális migráció valóban a legnagyobb gond, mivel politikai feszültségeket gerjeszt, és teljesen átcsoportosítja a választópolgárokat a klasszikus politikai felosztás keretében. Szerinte a választópolgár már nem jobboldaliként vagy balodaliként gondolkodik, vagy mint vállalkozó, vagy mezőgazdász, hanem mindent a félelemre és az érzelmekre alapoz, amivel a szélsőséges pártok visszaélnek.
Anna Záborská (KDH) szerint az uniós gondoktól nem kell pánikba esni, hanem meg kell azokat oldani. Az Európai Bizottság már több mint egy évvel ezelőtt felvázolt öt lehetőséget, mely irányba kellene az uniónak haladnia. Ezt az öt lehetőséget azonban végül félretették, és az Európai Bizottság elnöke az unió helyzetéről szóló beszédében mindezt csak úgy foglalta össze, hogy mindenkit tiszteletben kell tartanunk, aki az unió tagja, és közös politikát kell csinálnunk. Mint mondta, igaz, hogy az unióban nincs minden rendben, ám az EU jövője nincs veszélyben, ez csak átmeneti állapot, a helyzet bonyolódása, ami 2009-ben kezdődött. Az unió nehéz időszakon megy keresztül, és a jelenlegi helyzet sok tekintetben érthető.
Richard Sulík (SaS) EP-képviselő szerint is a migráció és a pénzügyi válság utózöngéi okozzák az unió problémáját, hozzáfűzte azonban, hogy ma már sokkal kevesebb migráns jön Németországba vagy Európába. Ám azok a problémák, amelyek azokkal a migránsokkal kapcsolatban alakulnak ki, akik már Németországban vannak, rendkívül súlyosak. Ezeknek az embereknek az integrációjára fordított költségek szerinte óriásiak, több tízmilliárd eurót tesznek ki évente, és egyáltalán nem biztos, hogy a folyamat sikeres lesz.
Az Eurobarométer nemrégiben megvalósított felmérése alapján a 2019 májusában megvalósuló EP-választások iránt csak a megkérdezett szlovákiai polgárok 30 százaléka érdeklődött. 68 százalékukat nem érdekli a választás, a megkérdezettek 54 százaléka úgy véli, hogy a szavazata semmin sem változtat, 48 százalékukat pedig nem érdekli a politika és általában a választások, és csaknem a felük (47 százalékuk) nem bízik a választásokban.
(TASR/Felvidék.ma)
