A pozsonyi törvényhozás elfogadta a 2019-re szóló állami költségvetést. Bár első ízben tervezték Szlovákia állami költségvetését kiegyenlítettre, számos tárca az elfogadott éves keretével kevéssé elégedett.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke szerint közéjük sorolható az egészségügyi tárca, a közlekedési tárca, valamint az oktatási tárca. Nem lehet elégedett a közlekedési miniszter, hiszen kevés jut az 1. osztályú utak teljes burkolat-felújítására, miközben országos szinten az útszakaszok több mint fele nincs kielégítő állapotban, negyede katasztrofális állapotban van.
„Nem jut elég a déli R2-es gyorsforgalmi út előkészítésére, építésére. Kerékpárutak állami forrásokból Szlovákiában nem épülnek, pedig erre jó példákat találunk Csehországban vagy Magyarországon. Úgy tűnik, nálunk a felelősök nem hívei a környezetkímélő, korszerű közlekedési formának. Kiegyenlített költségvetése lesz Szlovákiának, ám ennek az az ára, hogy hosszú ideje erőteljes modernizációs hiányt és súlyos karbantartási hiányt görgetünk magunk előtt, amely évről évre súlyosabbá válik. Az utak mellett gondoljunk csak a vasutakra, a vízi utakra és kikötőkre, számos területen és helyen az alap infrastruktúra állapotára” – mondta Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke.
Növekedik a minimálbér
A másik oldalon, a munkáltatók számára kedvező fejlemény a minimálbér jelentős megnövelése, amely jövőre eléri az 520 eurót. Újdonság, hogy ezúttal maga után vonja a közszféra minden bérkategóriájában és bérosztályában az általános béremelkedést. Ezzel együtt a közszférában dolgozók általános, 10 százalékos valorizációnak is örülhetnek – fejtette ki Farkas Iván.
Kiegyenlített büdzsé
Hozzátette, a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt valamivel több mint 37 milliárd euró szerepel. A kiegyenlített büdzsé legfőbb oka a stabil gazdasági növekedés mellett minden bizonnyal a statisztikailag látványosan csökkenő munkanélküliség, ezáltal a csökkenő nyomás a szociális ellátás keretére, amely maga után vonja a szociális jellegű kiadások jelentős lecsökkenését. Ez ellen hat a nyugdíjbiztosítók bevételeinek kiegészítése az állami költségvetésből, amely egyre erőteljesebb fejtörést okoz.
A nyugdíjasok részaránya a lakosság teljes egészéből évről évre jelentősen nő, a járulékok kulcsait viszont nem tanácsos megnövelni, hiszen elviselhetetlenül magasak, Európában a legmagasabbak közé tartoznak – hangsúlyozza Farkas.
„Ne feledjük, az euróövezet tagországainak kétharmada kiegyenlített vagy többlettel bíró költségvetést fogadott el. A legfőbb kérdés az, mennyire lesz az eltervezett büdzsé és a hiány nélküli gazdálkodás betartható. Milyen kockázatok merülhetnek fel? Mindenképpen a parlamenti választásokat megelőző újabb szociális csomag elfogadása. Amennyiben a nyugdíjplafonról szóló törvényt előbb vagy utóbb (népszavazást követően) elfogadják, máris komoly hatása lesz az államháztartás egyensúlyára” – vélekedik Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke.
Mint mondta a körvonalazódó világméretű gazdasági válságról egyre több szakértő kész tényként nyilatkozik úgy, hogy 2019-ben begyűrűzik, s amely az egy lábon álló gazdaságokat fenyegeti leginkább.
„Olyanokat, mint a szlovákiai (gépkocsigyártás). Miközben a viszonylag fiatal pénzügyminiszter látványos igyekezete is sokatmondó. A nemzeti bank elnöke szeretne lenni. Semmiképpen sem szeretném a felelősség előli megfutamodással vádolni. A 2008-ban begyűrűzött gazdasági válság a pénzügyminisztérium államtitkáraként érte őt. Nyilván tudja, mit miért tesz.
2020-ra is kiegyenlített költségvetéssel számolnak, míg 2021-re enyhe államháztartási többlettel. Ám úgy legyen, mert az csakis akkor jöhet össze, ha megkímél bennünket a sors a világméretű gazdasági válságtól” – fejtette ki Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke.
A kiegyenlített államháztartás ára
Az emberek azt kérdezik: mi hasznuk lesz belőle? A kiegyenlített költségvetéssel egyidejűleg jelentős energia-áremelést kell elviselniük a háztartásoknak és a vállalkozói szférának.
Mint megtudtuk, néhány éve az MKP berkeiben elemzés készült, mely bemutatta azt, hogy európai viszonylatban is magas, ám közép-európai összehasonlításban a legmagasabb Szlovákiában az energiaárak szintje. Különösen a vállalati, vállalkozói szférában. Ami ugye megdrágítja az ipari termékek és szolgáltatások árát, gyengíti a hazai ipar konkurenciaképességét.
A háztartási oldalon átlagosan 5,9 százalékkal növekszik meg jövőre az energiaárak szintje, ami korántsem nevezhető szimbolikus, jelentéktelen áremelésnek. Egy másik összehasonlítás is jelzésértékű, amit a kiegyenlített államháztartással egyidejűleg kell megemlítenünk: Szlovákiában költenek majdnem a legtöbbet az Európai Unió tagországaiban havi jövedelmükből a családok élelmiszerre. A havi jövedelmük 18,1 százalékát.
„Valljuk be, a gyakorlatban hány háztartás költ ezen a szinten? Kevés… Ez a statisztikai arány az EU 27 tagországából csupán 5 országban magasabb. Másképpen jellemezve: ha az alapélelmiszerek hozzáadott értékadójának csökkentett adókulcsa ki lenne szélesítve további élelmiszerekre, hozzáférhetőbbé tennénk az élelmiszereket – mint Magyarországon vagy Csehországban – máris államháztartási hiánnyal kellene küzdeni.
Így függ össze a kiegyenlített államháztartás az általános árszinttel, a polgárok életszínvonalával. De vegyük például az energiahordozók adókulcsát. Emberbarát megközelítéssel az energiahordozók adókulcsának lecsökkentése is napirenden lehetne, ám az újfent elmélyítené az államháztartás hiányát. Az Európai Unió számos tagországában csökkentett adókulccsal terhelik meg az energiahordozókat. Szlovákiában miért nem?
Valamit valamiért. Történelmi mérföldkő ugyan a kiegyenlített államháztartás, ám tárgyilagosan tekintsünk a kiegyenlített jövő évi állami költségvetésre. Tekintsünk a számok mögé, valójában mit takarnak, vagy mi hiányzik az állami költségvetés kiadási oldaláról, ami erőteljesen oda kívánkozik” – szögezte le Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke.
