A magyar ősöknek és a magyar történelem nagy alakjainak kíván emléket állítani az Ősök Napja, amelyet Bugacon rendeznek augusztus 16-tól 18-ig. A rendezvénnyel a Magyar Turán Szövetség az egész Kárpát-medencei magyarságot kívánja egyesíteni. A háromnapos esemény részleteiről Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar Turán Közhasznú Alapítvány elnöke a Kossuth Rádió és az m1 hírműsorában beszélt.
A műsorvezetők először a világ legnagyobb jurtájáról, Atilla sátráról kérdezték.
– Valóban a világ legnagyobb jurtája, de nemcsak ez érdekes benne, több mint 25 méter az átmérője, egy platós teherautó elférne benne. Persze nem az lesz benne, hanem a Kárpát-medence hun korát bemutató régészeti, antropológiai kiállítás, a sok szép rekonstrukció: fegyverek, ékszerek mellett egy sírlelet úgynevezett imitációs in situ elrendezése, amelyhez az első, Erdélyben talált előkelő hun lovas temetkezés sírját hoztuk el, ezt még senki nem látta, és számtalan arcrekonstrukció a hun korból, a honfoglalás korából. Tiszteletből neveztük el ezt a nagy sátrat Atilla nagyfejedelemről.
A tévés műsorvezető kérdésére, hogy ez 2006-ban kezdődött-e, amikor az antropológus elutazott Kazahsztánba egy expedícióra, Bíró András Zsolt azt válaszolta:
– Még régebben kezdődött, amikor összefogtuk a hagyományőrzőket azzal, hogy kellene egy olyan rendezvényt tartani, amely összeköti az összes hagyományőrzőt és valamennyi magyar régiót. A 2006-os expedíció után történt, hogy a kazahsztáni magyar törzs szervezett egy törzsi gyűlést annak megünneplésére, hogy egy genetikai expedíció során kimutatható lett, hogy nemcsak nevükben van kapcsolat a Kárpát-medencei magyarsággal, hanem az apai vonalon is létezik genetikai összefüggés, ők egy törzs, és vannak rokonaik a világban. Ezt ünnepelték meg. Ennek a törzsi gyűlésnek a magyarországi változatát rendeztük meg, várva valamennyi olyan hagyományőrzőt, aki a magyarság legrégebbi hagyományait akarja bemutatni.
Felvetődik – jegyezte meg a rádiós műsorvezető – amikor bemutatják, hogy milyen lehetett a jurta, a viselet, a harcmodor, a fegyverzet a népvándorlás, és azt megelőzően a hunok korában, hogy mennyi ezekben a fantázia és mennyi a történelmi hűség…
– Minden rendezvényen van olyan rész, ami egy álom megvalósítása és amit nem tudunk pontosan, hiszen mind a régészeti leletek, mind a történeti ismeretek nagyjából kirajzolnak egy képet. Pontos ismereteink sosem lesznek arról, hogy például milyenek voltak egészen pontosan a honfoglalás kori viseleteink. Vannak adatok: fegyverek, fémtárgyak megmaradtak, sajnos textilek itt a Kárpát-medencében nem, de bizonyos ábrázolásokból, a későbbi, rokon népek körében végzett kutatásokból sejteni lehet. Tehát sok mindenből áll egy ilyen rekonstrukció.
Egy-egy rendezvény célja nem az, hogy pontosan felidézze: milyen lehetett a valóságban, hanem megmutatni: mi az, amit biztosan tudunk, és merre szeretnénk vinni a hagyományőrzést.
Ebben a tekintetben nagy fejlődésen ment keresztül a hagyományőrzés, éppen a Kurultájnak is köszönhetően, hiszen vannak ma már olyan seregrészek, amelyek hadi viseletét, fegyverzetét, a lószerszámokat tudós szakértők: régészek, történészek állítják össze, s ezáltal tanítani is lehet ezeket. Az, hogy felvonulhatnak egy nagy seregszemlén olyan részek is, amelyek felszerelésében kevesebb a rekonstrukció, nem zárja ki, hogy ne képzelhessük oda a kor legfontosabb elemeit. Például az idén megvalósítunk egy nagy nomád vonulást, amellyel nemcsak eleink katonai erejét kívánjuk jelképezni, hanem a nép vándorlását korabeli szekerekkel, málhás állatokkal. A vázlatát szakértők, tudósok írják, a hagyományőrzők pedig megvalósítják, hogy színes, élő legyen, a nézők bele tudják élni magukat, de a legfontosabb a közös ünneplés. Viszont a kiállításokon, a tematikus kiállításokon a tudományé a főszerep – fejezte be Bíró András Zsolt.
A Magyar Turán Szövetség honlapján ez áll: Minden nemzet életének az egyik elengedhetetlen alapeleme a kollektív nemzeti tudat. A magyar nemzet valós hagyományainak megőrzése és átadása az egymást követő generációknak a magyarság megmaradásának a legfontosabb záloga!
A nemzetet összefogó kapcsok egyik legfontosabb eleme nemzeti történelmünk ismerete, valamint a magyar történelem legnagyobb eseményeinek nemzetrészeket és generációkat összekötő közös megünneplése.
Az augusztus 16-17-18-án tartott Ősök Napja programja részletesen is olvasható, de néhány elemét érdemes kiemelni: korabeli bronzöntést mutatnak be régészek és bronzművesek; nomád lovas, íjász- és sportversenyeken – nevezési díj nélkül – lehet részt venni; újabb sportokkal bővülnek a pusztai viadalok: övbirkózással és bothúzással. Jelentős díjakért párbajoznak páncélos gyalogosok IX-XI. századi öltözetben. Lovas harci bemutatókat tartanak a legjobbak: bemutatkozik többek között a felvidéki Vermes törzs. A nagyszabású hadi bemutatók közül pedig kiemelkedik a honmegtartó pozsonyi csata diadala előtti tisztelgés..
A látványos viadalok, bemutatók és az előadósátorban tartott tudományos előadások mellett természetesen nem marad el a kézműves vásár, a népzene és a néptánc – utóbbiak archaikus és modern változatban is.
És egy fontos információ: az Ősök Napján díjmentes a részvétel.
