Marcela Šarvajcová, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Filozófiai Tanszékének szociológusa szerint az iskolai körülmények között zajló személyes oktatást a legszínvonalasabb távoktatás sem helyettesítheti.
„A tanulók a számítógépek előtt képtelenek hosszan és alaposan összpontosítani, a pedagógusoknak pedig ugyancsak gondot okoz valamennyi tananyagot az elvárt színvonalon közvetíteni online módon” – nyilatkozta.
Hozzátette: „A távoktatás következtében lerövidülnek a tanórák, a tananyagot kénytelenek összesűríteni, így azok természetesen kevesebb ismeretanyagot tartalmaznak. Mivel még mindig bizonytalan, mikor nyílhatnak meg az iskolák, a tanintézmények fenntartóira és igazgatóira óriási felelősség hárul. A szülők pedig kénytelenek valahogy pótolni, kiegészíteni a mostani tanítást”.
Megemlítette azt is, hogy a diákok a pedagógusok és a szülők minden igyekezete ellenére sem jutnak megfelelő színvonalú oktatáshoz.
A már egy éve tartó távoktatás alatt olyan ismeretektől és gyakorlatoktól esnek el, amelyek szükségesek lennének a fejlődésükhöz, az érdeklődési körük bővítéséhez, a hobbijaikhoz. Hiszen most a tanítás csak a kulcsfontosságú ismeretek átadására szűkül le.
Érezhető térségbeli különbségek
A szakember elmondta továbbá, hogy a távoktatás kihatással van az oktatásügy minden szintjére.
„Az ország alapiskoláiban már a távoktatás megkezdésétől tapasztalhatóak voltak az egyes térségek közötti színvonalbeli különbségek, de az is, hogy eltérő az iskolák felszereltsége. Ezeknek a különbségeknek a kiküszöbölése, a digitalizáció kiszélesítése éppen a pandémia idején vált komoly kihívássá és elengedhetetlenül szükségessé. Ebben a tekintetben előrelépést látunk és ugyancsak pozitívan kell értékelni a pedagógusok hozzáállását, lelkesedését. Azonban mindazok ellenére még mindig nagyok az egyes térségek közötti eltérések, ezért egyre sürgetőbb kihívások előtt állunk” – hangsúlyozta.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a főiskolák és egyetemek szintén immár három szemeszteren át zárva vannak.
„A felsőfokú oktatásban résztvevőknek azonban előnyük, hogy kiváló tapasztalataik vannak a modern technikai eszközökkel, önállóbbak és a különféle krízishelyzeteket jobban viselik. A közvetlen személyes kapcsolat viszont az ő esetükben is hiányzik” – jegyezte meg.
Szerinte azonban a pandémia segítette is az oktatásügy fejlődését. Tükröt tartott a szakemberek elé, amelyben megláthatták, milyen szinten vannak a tananyagok, milyen a tanítók munkája, illetve, hogy mennyire képesek rugalmasan reagálni az adott helyzetre. Ugyanakkor a szakembereket arra sarkallja, hogy megvitassák az ötödikesek, a kilencedikesek tesztelésének értelmét és jelentőségét, de az érettségi vizsgákét is.
„A visszatérés a megszokott tanítási rendre még egy ideig eltart, és mindenkitől maximális erőfeszítést igényel majd. A legnehezebb lesz azoknak a diákoknak, akik alacsony színvonalú vagy semmiféle távoktatásban nem részesültek. Például a hátrányos helyzetű családokban, szegény környezetben élő tanulóké illetve azoké, akik sajátos, egyedi elbánásra szorulnak” – zárta a szociológus.
(BM/Felvidék.ma/Aktuality.sk)