Az ipolysági városi köztemetőt 1907 júniusában nyitották meg, amiért sokat tett az akkori esperesplébános, a kálváriaépítőként is ismert Schreiber Aladár, aki 1902 és 1926 között volt Ipolyság plébánosa. A város közkedvelt papja éveken át szorgalmazta egy új és méltó temetkezési hely kialakítását is Ipolyságon. Aztán ő temette ide az első halottat, s ma maga is ebben a temetőben nyugszik.
A megnyitás után néhány nappal már sor került az első temetésre: Moys Károlyné Rúrik Mária került a felszentelt hely első sírjába. Nézzük, mit írt róla az időszak halottait nyilvántartó egyházi anyakönyvben Schreiber Aladár!
Megtudhatjuk például, hogy 1907-ben Rúrik Mária volt az 58. számú halott. Július 5-én „a haldoklók szentségének felvétele után” 30 éves korában hunyt el tüdővészben Ipolyságon.
Férje – mint az anyakönyvben írják – „Mojs Károly cipész” volt, s a Malom utca 13. szám alatt laktak. (A házat azóta a későbbi lakók elbontották, csak az utcai falrésze áll.) A temetés helyének és idejének megnevezésénél ez olvasható:
„Ipolyság Szent Péter és Pál apostolokról nevezett temető júl. 6.” Ebből az is kiderül, hogy a ma is funkcionáló köztemetőt egykor ezen apostolok tiszteletére szentelték, ők a védőszentjei.
Az észrevételek rovatban halottunknál egy további bejegyzést is találunk, amely fontos helytörténeti adalékot tartalmaz. Ez olvasható egyebek mellett: „Első halott az új temetőben. Az új temető 1907. június 29-én szenteltetett fel Tretter Mátyás drégelypalánki esperes plébános által d.u. lytánia után.”
Az állami anyakönyvből az is kiderül, hogy nevezett július 5-én hajnali öt órakor hunyt el, szülei pedig Rúrik Ferdinánd és Podhragyai Ilona voltak. Férje, Moys Károly (1869–1930) a Nógrád megyei Szécsénkén született, tehát az Ipolyon túlról került Ipolyságra. (Nyughelyét a temető távolabbi részén feliratos sírkő jelöli.) Házasságukból három leánygyermek született: Moys Ilona (1900–1918), Moys Veronika (1902–1973) és Moys Erzsébet Anna. Erzsébet később felesége lett a hivatalnokként Ipolyságra került Czölder Károlynak (1897–1973), s ő volt a háború utáni első könyvtárosnő Ipolyságon. A család leszármazottai szerint a ma szlovák feliratos Czölder-sírban nyugszik, akárcsak testvére, Moys Ilonka és édesanyjuk, Moysné Rúrik Mária (1877-1907) a temető fent említett első halottja.
Sajnos, az ő neve, de a lányáé, Ilonkáé sem került fel a később emelt sírkőre. A férj, Moys Károly másodszor is megnősült, elvette volt felesége unokatestvérét, Rúrik Juliannát. E vonal leszármazottai ma is Ipolyságon élnek.
A szövevényes családfa kibogozásában támogatóm volt Moys József, segítőivel, ifj. Moys Károllyal, Majorosné Moys Magdolnával és Kovács Renátával. Valamennyiüknek köszönetet mondok a közreműködésért.
(Csáky Károly/Felvidék.ma)
