A megkezdett nemzetpolitikai programok folytatásáról beszélt Semjén Zsolt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt szerdán Budapesten.
A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterelnök-helyettes jelölti meghallgatásán kifejtette: 2010 – „a gyurcsányi nemzetrombolás és nemzetárulás” – után az alapoktól tudták felépíteni a nemzetpolitikát.
Felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc a 2004. december 5-i népszavazáson a magyar kormány fejeként a határon túli magyarok ellen kampányolt, és kormányzása idején szétverte a Magyar Állandó Értekezletet (Máért).
A semmiből kellett felépíteni a nemzetpolitikát, ami a tragédia mellett óriási lehetőség is volt – mutatott rá.
A 2010-ben lerakott alapokat azóta „cizellálják”, de azok fixek és beváltak – értékelt.
Kiemelte: a magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden magyar nemzetrésze fennmarad.
Ahhoz, hogy ezt megvalósítsák, szükség van a gazdaságilag és diplomáciailag erős anyaország mellett a külhoni magyarság identitásának megőrzésére. Óvodától az egyetemig ebbe minden beletartozik – mondta, hozzátéve: 2010-ben visszaállították a Máértet, ami nem pusztán tanácskozó fórum, hanem jelentős döntéshozó szerv is.
A Máérten a határon túli magyar vezetők döntenek a nemzeti jelentőségű intézményekről – hangsúlyozta. Kiemelte: az identitás megőrzését célzó támogatásokat megtízszerezték.
Kitért a diaszpóratanács létrehozására is, amely kifejezetten a diaszpóra ügyeivel foglalkozik, képviselői jelen vannak a Máérten is. Támogatásukat célozza a Kőrösi Csoma Sándor-program.
A miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte a külhoni magyar tanulmányi kirándulások megvalósítását célzó Határtalanul! programot, amely elősegíti a személyes kapcsolatok kialakítását is. Ez minden nemzetrésznél olajozottan működik.
Beszámolt a honosítás alakulásáról is, amely a nemzet közjogi egységét jelenti. Jóval többen mint 1,1 millióan váltak nemzettársból teljes jogú magyar állampolgárrá.
Úgy látta, abban konszenzus van, hogy akinek van magyarországi lakcíme, két szavazati joggal bír, akinek ilyen nincs, az egy szavazattal a pártlistára adhatja le a voksát.
A gazdasági támogatásokról kiemelte: ha helyben a magyarság nem tud megélni, akkor magyar szempontból kiürülnek az érintett külhoni területek. Ezért fontos a gazdasági támogatás, ami a külügyi tárca égisze alatt valósulhat meg. Ez a magyar gazdaságnak, a külhoni régióknak, a szomszédos államoknak is jó.
Kitért az etnikai magyar pártok támogatására is, ami egyes utódállamoknak ugyan nem tetszik, ugyanakkor magyar szempontból evidencia.
Semjén Zsolt azt mondta: nem mindegy, hogy magyar polgármesterek dolgoznak-e vagy sem, jelen vannak-e az adott ország parlamentjében, illetve kormányában. Kiemelte, hogy a határon túli magyarok 94 százaléka támogatta a kormány munkáját.
Pánczél Károly (Fidesz) a bizottság régi-új elnöke azt mondta: köszönettel tartoznak az elért eredményekért. Közös munkánk ez – fogalmazott, kiemelve: minden magyar felelős minden magyarért. Reményét fejezte ki, hogy a járvány miatt visszaesett programok újraindulhatnak majd, újraéledhet a magyar élet. Reményét fejezte ki, hogy a gazdasági helyzet olyan lesz, hogy erre a szükséges források rendelkezésre állnak.
Jakab István (Fidesz) az ausztráliai magyarok üdvözletét tolmácsolta és azt az üzenetet közvetítette, hogy menjenek tovább a megkezdett úton. Szászfalvi László (KDNP) további kitartást kívánt a nemzetpolitikai munkához.
A bizottság ülésén részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A testület végül 6 igen szavazattal egyhangúlag támogatta Semjén Zsolt kinevezését.
Az ülés elején koszorút helyeztek el a bizottsági teremben Esterházy János felvidéki magyar mártírpolitikus emléktáblájánál.
(MTI/Felvidék.ma)
