A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja szerint az Európai Bizottság továbbra sem adott megnyugtató választ arra a súlyos kérdésre, hogy hol vannak az eddig ki nem fizetett tagállami helyreállítási és fejlesztési pénzek? Miközben az Európai Bizottságnak az uniós hétéves költségvetéshez további 75 milliárd eurós tagállami befizetést igénylő előterjesztése még mindig az asztalon van, az európai parlamenti képviselők már a 2024-es uniós költségvetést tárgyalják.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja olyan költségvetési módosításokat nyújt be az éves költségvetéshez, amelyek megvédik a Magyarországnak járó forrásokat.
Az Európai Bizottságnak az uniós hétéves költségvetéshez 75 milliárd euró pluszpénzt kérő csomagja még mindig a tárgyalóasztalon van, ugyanakkor továbbra sem kaptunk megnyugtató válaszokat a kérdéseinkre:
a háború kezdete óta pontosan mekkora összegeket és milyen forrásból fizettek ki Ukrajnának, azt mire használták fel?
Hogyan emelkedett a duplájára a közös hitelfelvétel kamatterhe, miközben több ország még egyáltalán nem kapott pénzt a helyreállítási alapból? Hogyan lehetséges, hogy a ciklus harmadik évében a kohéziós forrásoknak csak pár százalékát folyósítják, ugyanakkor újabb milliárdokat költenének illegális migránsok Európába telepítésére, a brüsszeli bürokrácia fizetését pedig megemelnék?
Deli Andor a Költségvetési Bizottság mai ülésén kiemelte: a folyamatban lévő tárgyalások fényében költségvetési és jogi garanciát kell kapnunk arra, hogy a Magyarország számára előirányzott forrásokat, legyen szó az Erasmus és a Horizont oktatási és kutatási programokról vagy a magyar kohéziós keretről, kizárólag Magyarország használhatja fel.
Ki kell zárni, hogy ezeket a forrásokat más országok vagy célok érdekében elköltsék.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja olyan költségvetési módosításokat nyújt be a 2024-es uniós költségvetéshez, amelyek körülbástyázzák, megvédik a Magyarországnak járó forrásokat.
Deli Andor, a Fidesz európai parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság még mindig nem adott magyarázatot arra, hogyan emelkedett a duplájára a közös hitelfelvétel kamatterhe, miközben több ország még egyáltalán nem kapott pénzt a helyreállítási alapból. Ezért a helyreállítási alap kamatterheinek emelkedését a 2024-es uniós költségvetésben a többéves kerettervről szóló tárgyalások eredményéhez kell kötni.
Deli Andor kihangsúlyozta: képviselőcsoportunk elkötelezett a Nyugat-Balkán országainak EU tagsága mellett, ezért is javasolja, hogy 2024-ben növekedjenek az előcsatlakozási alapok a tagjelölt országok számára. Az emelés fontos jelzést jelentene a tagjelölt államok valamennyi polgára számára.
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
