A 2023-as esztendő több szempontból próbára tette a szlovák ipart. Az egyik legnagyobb problémát a képzett munkaerő hiánya okozza. Az Ipari és Közlekedési Szövetségek (APZD) főtitkára, Andrej Lasz a SITA hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint 2025-ig 70 ezer személy hiányzik majd az ipari üzemekből, további tízezrek pedig az iparhoz kapcsolódó közlekedési és logisztikai ágazatból.
„Ennek oka nemcsak a manuális foglalkozások iránti enyhe érdeklődés, hanem a kedvezőtlen demográfiai fejlődés és az oktatási rendszer hatékonyságának hiánya. Oktatásügyünk nem alkalmazkodik kellőképpen a munkaerőpiac követelményeihez és a hiányszakmák helyett munkanélkülieket képez“ – vázolta a helyzetet.
Egyáltalán nem biztatók a demográfiai kilátások sem, évente 27 ezer ember távozik a munkaerőpiacról, miközben nő a lakosság átlagéletkora.
A vállalatoknak tehát nemcsak a munkaerőhiány, hanem a munkavállalók kor szerinti összetétele is gondot okoz. „Egyes ipari pozíciók kifejezetten a fiatal korosztálynak valók“ – állapította meg Lasz.
Ennek okán az üzemek nyitottak a külföldi, a miénkhez hasonló kultúrájú, biztonságos országokból érkező munkaerő alkalmazására, ám a jelenlegi migrációs folyamatok hosszadalmasak és bonyolultak. „Szükség van a változtatásra, hogy azok átláthatóbbak legyenek és lehetővé tegyék a vállalataink szükségleteihez való rugalmasabb alkalmazkodást“ – jelentette ki a főtitkár.
További kihívást jelentettek 2023-ban a magas energiaárak, melyek jelentősen befolyásolták a vállalatok rentabilitását és versenyképességét. Bár a helyzet az év folyamán részben stabilizálódott, s a vállalatok többsége számára 2024-re viszonylag elfogadható áron biztosított az energia,
a szövetség szerint az állam nem volt képes megfelelő támogatást biztosítani a nagy és energiaigényes vállalatok számára, ahol az energiaköltségek az összköltségek 40–70%-át is jelenthetik.
„Azok az összegek, melyeket saját forrásaikból a magas energiaszámlákra kifizettek, az elkövetkező években hiányozni fognak az európai és a világpiaci versenyképességet biztosító modernizációs projektekből“ – állapította meg Lasz.
Véleménye szerint a szlovákiai vállalatoknak nincs szükségük nagyobb támogatásra, mint amilyenben külföldi vetélytársaik részesülnek. De a fejlődésükhöz nem elég, ha kevesebben részesülnek, ezért
az új kormánytól hatékony energiatámogatást és versenyképességük megtartásának segítését várják.
Ezzel szemben 2023 pozitív változásokat is hozott az ipar számára. A cégeknek egy idő után sikerült hosszú távú szerződéseket kötniük és a megnövekedett energiaköltségeket átvetíthették termékeik árába. A csökkenő infláció részben stabilizálta a gyártáshoz szükséges alapanyagok árát is. Az év legpozitívabb változása az emissziós kvótákkal való kereskedelemre vonatkozó törvény módosítása volt.
„Az elmúlt év legkevésbé pozitív változása ezzel szemben a különböző bérpótlékok minimálbértől való függővé tétele volt, melyre az érintettekkel folytatott alapos konzultáció nélkül került sor, növelve a bizonytalanságot a vállalatok költségeinek tekintetében“ – hangsúlyozta Lasz. A legnagyobb szlovákiai iparvállalatok képviselői szerint a minimálbérnek méltó életkörülményeket kellene biztosítani a munkavállalóknak, viszont nem szabadna helytelen módon irányadóként alkalmazni különböző pótlékok összegének meghatározásánál.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
