A 21. század embere keresi, hogyan képes visszanyúlni eredetéhez, múltjához, ezért kiemelten fontos az a munka, amelyet a hungarikák felkutatói végeznek a világban. Erről Vincze Máté beszélt szerdán a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltárának épületében a harmadik Hungarika workshopon.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte: a hungarikákat külföldön felkutató tudósok szolgáltatják a nyersanyagot történészeink számára, hogy feldolgozzák, rendszerezzék és népszerűsítsék múltunkat.
A hungarika minden olyan dokumentumot jelent, amely a magyar néppel, a magyarsággal kapcsolatban külföldön fellelhető. Vincze Máté szerint az ezekről készülő másolatok, tanulmányok az első lépéseket jelentik múltunk megismerésében.
Már az 1870-es évektől utaztak a világban kiváló magyar levéltári szakemberek ösztöndíjakkal, állami támogatással, hogy „felgöngyölítsék a magyar múlt hiányzó kockáit. A munkának 1927-ben Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter adott rendelettel intézményi kereteket” – idézte fel a hungarikakutatás kezdeteit a helyettes államtitkár.
Vincze Máté kitért arra, hogy a német és a kommunista megszállás idején közelmúltunk nem volt szabadon kutatható, mindent ideológiai fátyol borított be, ami megakadályozta a múltunkkal való szembesülést. Hozzátette: ezért van az, hogy 2024-ben is még rengeteg újdonságot találunk a 20. századról.
„A kutatók munkájának eredménye, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján immár szabadon kereshető a Szovjetunióba hurcolt hadifoglyok emléke. A bécsi levéltári delegátus az elmúlt néhány évben több mint 700 ezer digitális dokumentumot kutatott ki az osztrák levéltárakból. A Magyar Nemzeti Levéltár mint kultúrstratégiai intézmény elsődleges feladata, hogy felhívja a figyelmet e munka értékére és fontosságára” – fejtette ki.
Szabó Csaba, az MNL főigazgatója arról beszélt köszöntőjében, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára jogszabályilag kötelezett a hungarikák gyűjtésére.
„Az idei, immár harmadik alkalommal megszervezett Hungarika workshopon a határ menti vármegyei levéltárak is beszámolnak friss kutatásaikról, amelyek évtizedes nemzetközi kapcsolatokra épülnek”.
Hernyes Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője szólt arról, hogy a tárcánál az elmúlt években csaknem kétszáz projekt valósult meg, idén pedig újabb ötven megvalósításáról született jóváhagyó döntés a magyar kulturális örökség egy-egy darabjának megőrzése érdekében. Tavaly e program keretében újult meg Szilágyi Dániel turkológus isztambuli sírja, létesült emléktábla Szófiában Fehér Géza professzor, Biskekben Almásy György Kelet-kutató, a Dél-Kaliforniai Egyetemen Oláh György Nobel-díjas kutató, Manchesterben Lajtha László rákkutató tiszteletére.
„Bécsben, Isztambulban, Moszkvában és Vatikánvárosban is külön levéltári szakdiplomaták dolgoznak külképviseleteinken. A KKM kezelésében van a Klebelsberg Kuno kutatói ösztöndíj, amellyel évente harminc-negyven kutató számára támogatjuk a magyar nyelv és kultúra külföldi emlékének feltárására és megőrzésére irányuló kutatásait. A hungarikakutatások a más országokkal való kapcsolatok építésében fontos szerepet játszanak a magyar diplomáciában” – mondta Hernyes Zoltán.
(MTI/Felvidék.ma)
