Selmecbánya központi terét, a Szentháromság teret az egyik oldalról a 15. század végén épült Alexandriai Szent Katalin-templom zárja. Az épületegyüttes a bányászváros legszebb temploma, mely évszázadok óta számos kincset őriz.
A késő gótikus templom 1488 és 1491 között épült és 1500-ban szentelte fel György esztergomi püspök. A templom egyetlen hajóját késő gótikus csillagboltozat köti össze a szentéllyel. A hajót mindkét oldalról kápolnák szegélyzik. A templomban öt mellékkápolna található. Ezek mindegyikének sajátos mintázatú boltozata és díszes üvegablaka van.
Az első kápolnában a Piéta-szobor látható az oltáron. Az üvegablak Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Imre alakját ábrázolja. A második kápolnában Szent János evangélista szobra tekinthető meg. A kápolnában látható továbbá a 19. század végéről származó Angyali üdvözletet ábrázoló festmény. Az üvegablak Szent Domonkost ábrázolja, amint megjelenik számára a Szűzanya, mint a Rózsafüzér királynője.
A harmadik kápolnában helyezték el a Jézus Szíve-oltárt. A kápolnában látható kép a gyermek Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Itt található a 15. századból származó, kőből faragott keresztelőkút. Ez az egyik legértékesebb tárgy a templomban. A kápolna üvegablaka a Szentháromságot jeleníti meg.
A negyedik kápolnában Loyolai Ignác szobra tekinthető meg. Itt helyezték el Anton Schmidt 18. századból származó Jézus születése című festményét. Az üvegablak az Angyali üdvözletet ábrázolja. Az ötödik kápolnában Nepomuki Szent János szobra látható az oltáron. Az ablakon Szent György és Szent Ambrus alakja.
A főoltár, valamint a szószék a barokk korból maradt ránk.
A főoltárkép a templom védőszentjét, Alexandriai Szent Katalin eljegyzését örökíti meg. Az oltártól jobbra Szent Margit, balra Szent Borbála szobrát helyezték el.
A főoltár felett egy freskórészlet látható. A 15. századból származó freskó az Utolsó ítéletet ábrázolja. Vélhetően egykoron a teljes templombelsőt freskók díszítették.
A templom 15. századi berendezéséből egy kereszt, Szűz Mária késő gótikus szobra és a már említett keresztelőkút maradt fenn. Az orgona helyi mester műhelyéből származik, a 18. századból. Az eredeti főoltár a kiváló M.S. mester műhelyéből került Selmecbányára. A régi oltár Szent Barbara és Szent Katalin szobra a helyi galériában található. Az eredeti oltár képei is elkerültek a templomból. A Királyok imádása jelenet a lille-i Musée des Beaux-Arts tulajdona, a Mária látogatása Erzsébetnél című kép a budapesti Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében van, négy kép az esztergomi Keresztény Múzeumban (A Keresztény Múzeum négy festményét Koháry-Coburg herceg tulajdonából vásárolta Simor János 1891 előtt.) látható. Ezek a Krisztus az Olajfák hegyén, Keresztvitel, Kálvária és a Feltámadás című táblaképek. Az Úr születésének képe a szentantali templomban található, egy pedig elveszett.
A templom alatti kriptában Selmecbánya egykori polgármesterei és meghatározó polgárai nyugszanak. A reneszánsz előteret 1555-ben építették a templomhoz, ami ekkor vált Selmecbánya plébániatemplomává. Itt látható egy 18. századból való barokk szobor, amely a keresztre feszített Krisztust ábrázolja. A főoltárral szemben a hajót kétszintes karzat övezi, itt van az orgona is. A templom 1655-ból származó tetőszerkezete építészeti szempontból egyedülálló.
A szakrális helyet szlovák templomnak is nevezik, mivel 1658-tól szlovákul prédikálnak benne. Napjainkban főleg turisták látogatják a helyet, hetente csupán néhány szertartást tartanak a falai között.
Forrás:
emlekhelyek.csemadok.sk.
Alexandriai Szent Katalin temploma, Római Katolikus Plébánia Hivatal, Selmecbánya
A szerző felvételei.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
