Hatodik alkalommal tartott szabadegyetemet a FemineFortis – Erős Nők Polgári Társulás Nők a közéletben címmel. A január utolsó hétvégéjén megtartott kassai szabadegyetem témái színesek voltak, vissza a természethez, a segítségnyújtás lehetőségei, honismeretünk és történelmi-irodalmi nagyjaink megismerése.
A Márai-kiállítást, melyet a Grosschmid (ezen a néven született az író) család Mészáros utcai lakhelyén rendeztek be Ötvös Anna történész, Márai-kutató mutatta be. A résztvevők megismerték Márai Sándor családjának történetét, életének állomásait, főbb műviéről is szó esett, és természetesen Loláról is, aki felségként, hitvesként állt ki mindig az író mellett.
A tárlat bútorainak nagy részét a Jáky családtól, Márai Sándor testvérének családjától kapták meg. A kiállítás a Csemadok Kassai Városi Választmányának tulajdona, a kiállítás fenntartója a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Csemadok városi választmánya.
Márai Sándorról a szabadegyetemen többször is szó esett, hiszen a Femine Fortis – Erős Nők egyik elnökség tagja, Reiter Flóra is sokat foglalkozott a Kassán született író munkásságával és életével, amikor Kassa Európa kulturális fővárosa volt, a projekt részeként Márai Sándorral is kiemelten foglalkoztak, ezt a munkát segítette Reiter Flóra. Az akkor készült filmet, melynek címe Széllel szemben, megtekintették a résztvevők.
A szabadegyetemen előadások is elhangzottak. Drab Melinda a nemrégiben kiadott könyvét mutatta be. A Házam… asztalom… összeállítása és kiadása egy hobbinak köszönhető. Melinda régi bútorokat kezdett felújítani, régi textíliákat újrahasznosítani – ezekről is szól a könyv. Régi, családi receptek és hasznos tippek is olvashatók Drab Melinda kiadványában. Már tervezi a következő könyv kiadását is, amely a nagymama régi tornácos házának felújításáról szól, az ilyen otthonok felújításához nyújt majd segítséget a tervezett kiadvány. Drab Melinda kiemelte: úgy emlékszik, a nagymamájának mindig mindenre volt megoldása.
Zalka Katalin újságíró ehhez kapcsolódva szólt arról, fontos lenne, hogy visszatérjünk a természethez.
Őseink tudták, mikor mit kell tenniük például a kertben. Az ember nem szolgának született, hanem alkotónak. A szegény ember is alkotó volt, elkészítette többek között saját használati tárgyait is. Fontos megtanítani a gyerekeket, az embereket az önellátásra, tudatosságra.
Perjéssy Ágnes sajnos betegség miatt nem vehetett részt a szabadegyetemen, de előadását férje, Perjéssy Péter felolvasta. A szívpárna szívből személyesen projekt egy nagyon érdekes kezdeményezés. Az emlődaganattal küzdőknek nyújt segítséget, egyrészt valóban szív formájú párnát adományoznak a betegnek, másrészt szívből önkéntes munkával készítik el azokat.
A párnához az alapanyagot adományból szerzik meg, vannak olyanok, akik szabnak és varrnak, vannak olyanok, akik a párna tömőanyagát készítik elő, mindezt a kassai református templom udvarán. A kassaiak a párna készítésének ötletét Magyarországon látták, pamutból készül és vatelinnel töltik meg, kórházakkal működnek együtt, így juttatják el az érintetteknek. Tavaly 450 párnát adtak át.
Mivel a kezdeményezést a Femine Fortis tagjai is támogatni szeretnék, ezért Reiter Flóra elnökségi tag és Neszméri Tünde elnök átadott Perjéssy Péternek egy tekercs anyagot, amely a szívecske alapanyaga. Aki segíteni szeretne, az keresse fel a csoport oldalát a közösségi hálón.
A Femine Fortis alapítója és örökös elnöke, Bauer Edit az esélyegyenlőségi indexekről szólt.
Továbbra is kevés a nő a felső vezetésben, döntéshozó helyzetekben, annak ellenére, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között több a nő, mint a férfi.
Sajnálatos módon még mindig nagyon sok család él a szegénységi küszöb alatt, az egyszülős családok esetében ez az arány még szomorúbb. A legutóbbi felmérések adatai a családon belüli erőszakot is vizsgálták. A világjárvány ezt a helyzetet még tovább rontotta. A szlovákiai nők 40 százaléka volt már valamilyen bántalmazás áldozata, tehát megélt vagy verbális vagy non-verbális bántalmazást. A családon belüli erőszak esetében a bántalmazók 95 százaléka férfi.
Reiter Flóra projektmenedzser, a szervezet elnökségi tagja előadásában részben Bauer Edit témájára kapcsolódott, hiszen szólt a hajléktalanság felszámolásának lehetőségéről, amely egy határon átnyúló pályázatnak köszönhető, feltétel nélkül nyújtanak segítséget a rászorulóknak, több szakemberrel dolgoznak együtt, és az érintettek biztosak lehetnek az anonimitásban. A pályázatnak köszönhetően biztosítanak egészségügyi ellátást és lakhatást is.
Reiter Flóra előadásában nem csak a saját projektjeit és a pályázati lehetőségeket ismertette, szólt arról is, hogy a magyarságnak össze kell fognia és a megoldási lehetőségeket keresnie, többek között az oktatás területén is. Sok esetben a megoldás egy iskolaközpont létrehozása lehetne, amely a középiskolák meg az alapiskolák esetében is megoldás lehetne, ha a célunk a jó minőségű anyanyelvi oktatás megtartása.
A résztvevők Köteles László, a Csemadok általános alelnöke közreműködésével megismerkedtek Kassa múltjával és néhány kiemelkedő jelentőségű épületével. A Márai Bisztro finomságait is megkóstolták, miközben megtekinthették a fényképeket a falon, amelyek szintén Márai Sándor kultuszának építéséhez járulnak hozzá.
A szabadegyetem kötetlen beszélgetései is közéleti témákat érintettek, szó esett a Példakép-díjról is, amelyet márciusban tizedik alkalommal ad át a szervezet, és olyan hölgyek kaphatják azt meg, akik az élet valamely területén kiemelkedőt, példaértékű tesznek, mindezt önzetlenül.
A szabadegyetem a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásából valósult meg, amelyet a Bethlen Gábor Alapon keresztül biztosítottak.
Neszméri Tünde/Felvidék.ma