Az uniós tagállamok állampolgárai szerint az Európai Uniónak elsősorban a védelemre és a biztonságra, valamint a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra kell összpontosítania, hogy helyzetét megerősítse a világban – derült ki az Európai Parlament (EP) megbízásából készített és szerdán közzétett Eurobarométer-felmérésből.
A felmérés szerint az Európai Unió úgy tudná érdemben kezelni a kihívásokat és megerősíteni pozícióját a világban, ha a védelemre és a biztonságra (37 százalék), valamint a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32 százalék) koncentrálna.
A geopolitikai bizonytalanságok közepette az európaiak 68 százaléka nagyobb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében.
A megkérdezettek 90 százaléka mondta azt, hogy az uniós országoknak egységesebben kell fellépniük. A válaszadók 77 százaléka szerint az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.
A magyar válaszadók 61 százaléka szintén nagyobb szerepet szánna az EU-nak a globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelemben. A válaszadók 88 százaléka mondta azt, hogy az EU országainak egységesebben kellene fellépniük. A magyar válaszadók 82 százaléka gondolta úgy, hogy az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.
Arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozzon leginkább az Európai Parlament, a megkérdezettek az inflációt, az árak és a megélhetési költségek emelkedését (41 százalék), a védelmet és a biztonságot (34 százalék), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (31 százalék) jelölték meg az első helyeken.
A magyar válaszadók szerint a versenyképesség, gazdaság és ipar (36 százalék) mellett az élelmiszer-biztonság és mezőgazdaság (35 százalék) az a terület, amelyre az EU-nak leginkább összpontosítania kellene ahhoz, hogy megerősítse pozícióját a világban.
A védelem és biztonság témakörét a válaszadók 29 százaléka tartotta fontosnak, és szintén 29 százalék volt azok aránya, akik az energiafüggetlenség, erőforrások és infrastruktúra területét jelölték meg.
Arra a kérdésre, hogy mely területeket kezelje az Európai Parlament prioritásként, a magyar válaszadók elsősorban az inflációt, az árak és a megélhetési költségek emelkedését (46 százalék), a gazdaság támogatását és új munkahelyek teremtését (37 százalék), valamint a közegészségügy nagyobb támogatását (33 százalék) jelölték meg.
Az európaiak 91 százaléka vélekedett úgy, hogy az Európai Parlamentet megfelelően el kell látni információkkal és eszközökkel ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az uniós kiadásokat. Ezen túlmenően az európaiak 85 százaléka értett egyet azzal, hogy csak az a tagország jusson uniós pénzekhez, amelyik tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket.
A megkérdezettek 72 százaléka állította, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. 50 százalékuk szerint ez a hatás pozitív, 31 százalékuk szerint nem kifejezetten pozitív vagy negatív, 18 százalékuk szerint pedig negatív.
A válaszadók 73 százaléka szerint országuknak előnyére vált az uniós csatlakozás. Magyarázatként azt jelölték meg, hogy az Európai Unió nagyban hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához (37 százalék), szorosabbá teszi a tagállamok közötti együttműködést (36 százalék), és segíti a gazdasági növekedést (29 százalék).
Magyarországon a válaszadók 73 százaléka állította azt, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. 45 százalékuk szerint ez a hatás pozitív, 42 százalékuk szerint nem kifejezetten pozitív, de nem is negatív, és 13 százalékuk szerint negatív.
A magyar válaszadók 75 százaléka gondolta úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága, leginkább azért, mert az EU új munkalehetőségeket nyújt a magyar embereknek (41 százalék), hozzájárul a gazdasági növekedéshez Magyarországon (33 százalék) és javítja az együttműködést Magyarország és az EU többi országa között (27 százalék) – derült ki a felmérésből.
MTI/Felvidék.ma
