A Szenczi Molnár Albert Napokat ötvenhatodik alkalommal szervezi meg a Csemadok Szenci Területi Választmánya a Csemadok Országos Tanácsa megbízásából. A színes programkínálat minden korosztálynak és minden műfaj kedvelőinek szól, előadások, verséneklők, énekkar, hagyományőrzés, minden belefér a rendezvénysorozatba.
Szenczi Molnár Albert nyelvész, irodalmár, zsoltárfordító, szótárkészítő, ezt Szenc környékén mindenki tudja róla.
Az első rá emlékező rendezvényt még 1966 tavaszán tartották meg, aztán 1969-től már ősszel emlékeznek a város ismert szülöttére.
Néhány év kényszerszünet után sikerült azt újra megrendezni, ezért nagy köszönettel tartozunk az elődöknek, hogy kitartottak elképzelésük mellett. Akkoriban még elsősorban Szencen tartották meg a Szenczi Molnár Albert Napokat, néhány éve viszont már több településen is megemlékeznek, elsősorban ott, ahol járt, vagy ahol református közösség is él.
A Möggyes Néptáncegyüttes a Szenczi Molnár Albert Napokon (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A megnyitóról és két előadásról már szóltunk cikkeinkben. Október 15-én a 15 éves Möggyes Néptáncegyüttes műsorát látta a közönség. A Möggyes még áprilisban ünnepelte fennállásának jubileumát, de mivel sokan jelezték, hogy lemaradtak az ünnepi programról, a Szenczi Molnár Albert Napok keretében ismét megmutathatták tudásukat a táncosok. A fiatalok műsorát Hanusz Zoltán és barátai kísérték zenéjükkel.
Az elmúlt évadban a Táncfórum – Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesülete által szervezett háromfordulós seregszemlén a Möggyes elnyerte a megtisztelő Kiválóan minősült együttes címet és az évad kiemelkedő táncosának díja gyermek- és ifjúsági kategóriában is Szencre került, Matus Nimródnak és Strešňák Ádámnak köszönhetően.
A rétei Immanuel – Velünk az Isten Énekkar Jókán (Fotó: Görföl Jenő/Felvidék.ma)
Az egész estés műsorban a Möggyes kiscsoportja rábaközi játékokat és moldvai táncokat adott elő. A közönség csodálatára az édesanyák is felléptek, magyarbődi karikázót adtak elő a lánytáncosokkal „Édesanyám, súgok néked valamit“ címmel. A közönség vastapssal jutalmazta a többi koreográfiát is, a magyarszováti táncokat, a bukovinai mulatságot, a Vásárhelyi vásártéren 1914 című összeállítást, melyben a Nyárád mente és a Küküllő mente táncait mutatták be. Volt kalotaszegi legényes és gömöri táncok. A „Régen volt, soká lesz“ – Egyszervolt táncaink koreográfiát, mely a Vág-Garam köze táncait mutatja be, egy iskolai krónika bejegyzése ihlette, amely arról szólt, hogy a harmincas években az Érsekújvári Tanfelügyelőséghez tartozó iskolák egy néptánc-koreográfiát mutattak be, ebbe akkor a Szenci járás magyar iskolái is bekapcsolódtak, és Szencen mutatták be.
A boldogfai gyerekek az aradi vértanúkra emlékeznek (Fotó: Fekete Márta/Felvidék.ma)
Október 18-án Jókán a református templomban folytatódott a Szenczi Molnár Albert Napok rendezvénysorozata. Jóka a Galántai járás települése, de a híres zsoltárfordító lelki szolgálatot is teljesített itt, így kézenfekvő, hogy a Szenchez közeli településen is emlékezzünk. Jókán a rétei Immanuel – Velünk az Isten Énekkar adott nagy sikerű hangversenyt, Bodnár Beáta vezetésével.
Másnap, október 19-én Boldogfán előbb az aradi vértanúkra emlékeztek. Nagy Zsuzsanna, a Csemadok Boldogfai Alapszervezetének vezetőségi tagja a boldogfai magyar gyerekekkel adott elő egy emlékműsort, amelyben az 1848–1849-es szabadsághősökre és mártírokra emlékeztek. A hősök szobra megkoszorúzása után a program a kultúrházban a Tökmags verséneklő együttes és Zsapka Attila koncertjével folytatódott. A Tökmags fiatal együttes, a Tompa Mihály Országos Versenyen aranysávos minősítést ért el.
A Tökmags és Zsapka Attila Boldogfán (Fotó: Fekete Márta/Felvidék.ma)
Október 22-én a Szenci Közgazdasági és Pedagógiai Szakközépiskola adott otthont a Mathias Corvinus Collegium által szervezett előadásnak, amely a mesterséges intelligencia előnyeiről és hátrányairól is szólt. Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara dékánja előadásának címe Az ember és az MI – Mi tesz bennünket emberré a gépek világában? Korunk aktuális témája ez, melyet lehet jól használni, de sajnos vissza is lehet vele élni, ez a mesterséges intelligencia.
A boldogfai közönség (Fotó: Fekete Márta/Felvidék.ma)
Október 23-án egy kedves, de zárt körű rendezvény volt a Szenczi Molnár Albert Napokon belül. A meghívottak a Szenci járás régi Csemadok-tagjai voltak.
A kellemes hangulatú beszélgetésen részt vett Bárdos Gyula, a Csemadok Szenci Területi Választmányának elnöke is. Beszédében köszönetet mondott azoknak, akik évtizedekig vitték a fáklyát és tovább is adták azt, ennek köszönhetően működhet a Csemadok a járásban.
Október 26-án a rétei református templomban találkoztak az érdeklődők, hogy meghallgassák az Akusztik Quartet előadását, melyben népszerű dallamokkal, saját dalokkal és megzenésített versekkel emlékeztek. A Sipos Dávid, Szűts István, Vadkerti Imre, Zsapka Attila négyes a koncerttel az 1956-os eseményekre is emlékezett. A rendezvény végén Gyurcsi Pomichal Mária mondott köszönetet a zenészeknek a méltó megemlékezésért.
A mesterséges intelligencia előnyei és hátrányai (Fotó: a Közgazdasági és Pedagógiai Szakközépiskola Facebook-oldala)
Október 27-én a Szenci Közgazdasági és Pedagógiai Szakközépiskola diákjai sorakoztak a folyosón, az alapiskola kilencedikesei és az óvodások nagycsoportja is ellátogatott a középiskolába. Előbb Kontár Zsuzsanna igazgató mondott ünnepi köszöntőt, melyben kifejtette: „Szenczi Molnár Albert a 17. században hidat épített Magyarország és Európa között.
Zsoltárfordításaival és szótárával bebizonyította, hogy a magyar nyelv érték, méltó arra, hogy a tudomány és a hit nyelvén is megszólaljon.
Munkássága azt üzeni: egy nemzet a saját nyelvéből, kultúrájából merít erőt és tartást.
Közel három évszázaddal később, 1956-ban pedig ugyanez a hit szólította utcára a magyarokat – immár nem a toll, hanem a szabadságért vívott harc fegyverei között. 1956 októberében fiatalok, diákok, tanárok, munkások és családok egyesítették hangjukat, és kiálltak a szabadságért, az emberi méltóságért és az önazonosságért. A forradalom azért született, hogy a magyar szó, a magyar gondolat és a magyar lélek szabad legyen.“
Találkozó a régi Csemadok-tagokkal (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Végezetül az igazgató felhívta a figyelmet:
„Szenczi Molnár Albert munkássága megtanította Európának, hogy a magyar szó érték.
1956 megtanította a világnak, hogy a magyar lélek töretlen, és kész a legnagyobb áldozatra is a szabadságért. A szabadság nemcsak örökség, hanem felelősség is. És nekünk, akik ma békében és szabadon élünk, kötelességünk továbbadni ezt az örökséget.“
Az Akusztik Quartet Rétén (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A beszédet követően a diákok egy zenés-irodalmi műsorral emlékeztek meg Szenczi Molnár Albertről. Majd következett Derzsi György előadása, amelyben az operáról beszélt a diákoknak, akik az előadást élvezettel hallgatták. Derzsi elmondta azt is, hogy valamikor ez a zene ugyanolyan forradalminak számított, mint ma az új műfajok. A továbbiakban néhány operaáriát elő is adott a diákoknak. Mivel a szakközépiskolában óvodapedagógusokat és nevelőket is képeznek, Derzsi György rendhagyó zenei nevelés órája a diákok zenei tudását tovább bővítette.
A Szenczi Molnár Albert Napok október 28-án a Rákóczi Szövetség és a Szenc és Vidéke Társulás közös rendezvényével, az elsősök köszöntésével folytatódott Félben és Szencen.
A Közgazdasági és Pedagógiai Szakközépiskola műsora (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az 56. Szenczi Molnár Albert Napok november 8-án ér véget, egy ökumenikus istentisztelettel, az alapiskolában irodalmi műsorral és hangversennyel, ezt követően pedig Kiss Beátának, a Csemadok elnökének beszédével zárul a rendezvénysorozat.
A szórványközösségben fontosak az ilyen közösségi alkalmak, amikor olyan személyiség munkájára hívjuk fel a figyelmet, aki minden nehézség ellenére küzdött, dolgozott nemzetéért.
Derzsi György (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Neszméri Tünde/Felvidék.ma
