Az európai uniós joggal ellentétes az a tagállami szabályozás, amely nem teszi lehetővé egy olyan állampolgár nemre vonatkozó adatainak módosítását a születési anyakönyvi nyilvántartásban, aki gyakorolta az unión belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát – mondta ki az Európai Unió Bírósága csütörtöki ítéletében.
Az ügy egy bolgár állampolgár kérelméhez kapcsolódik, akit születésekor férfiként vettek nyilvántartásba, és ennek megfelelő nevet, személyazonosító számot és okmányokat kapott. Az érintett jelenleg Olaszországban él, ahol hormonterápiát kezdett, nőként él, és mutatkozik be.
Az állampolgár a bolgár bírósághoz fordult annak érdekében, hogy hivatalosan nőnemű személyként ismerjék el, és ennek megfelelően módosítsák születési anyakönyvi kivonatában szereplő adatait. A kérelmet azonban elutasították annak ellenére, hogy orvosi és szakértői vélemények is alátámasztották a nemi identitásra vonatkozó állítást.
A bolgár jogértelmezés a „nem” fogalmát biológiai értelemben határozza meg, és kizárja a nemre, névre vagy személyazonosító számra vonatkozó adatok módosítását. Az értelmezés szerint a bolgár társadalom erkölcsi és vallási értékein alapuló közérdek elsőbbséget élvez a transznemű személyek érdekeivel szemben.
Az ügyben eljáró bolgár legfelsőbb semmítőszék ugyanakkor kétségeket fogalmazott meg e szabályozás uniós joggal való összeegyeztethetőségéről, ezért előzetes döntéshozatal céljából az Európai Unió Bíróságához fordult.
A luxembourgi székhelyű uniós testület ítéletében hangsúlyozta: bár a személyazonosító okmányok kiállítása a tagállamok hatáskörébe tartozik, e hatáskört az uniós jog tiszteletben tartásával kell gyakorolni.
A bíróság szerint ha eltérés van a személy által megélt nemi identitás és a hivatalos okmányokon szereplő adatok között, az akadályozhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlását. Az érintett személynek ilyen esetben számos mindennapi helyzetben – például személyazonosság-ellenőrzéskor, határátlépéskor vagy szakmai ügyintézés során – magyarázatot kell adnia személyazonosságára vagy okmányai hitelességére, ami jelentős hátrányokat okozhat.
A szabad mozgás korlátozása csak akkor igazolható, ha objektív közérdekű indokokon alapul, és megfelel az arányosság követelményének – mutatott rá a bíróság.
Az Európai Unió alapjogi chartájában rögzített, a magánélet tiszteletben tartásához való jog magában foglalja a nemi identitás védelmét is, és megköveteli, hogy a tagállamok világos, hozzáférhető és hatékony eljárásokat biztosítsanak annak jogi elismerésére.
A bíróság azt is kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes, ha egy tagállami bíróságot köti az adott ország alkotmánybíróságának olyan értelmezése, amely akadályozza az uniós jog – az Európai Unió Bírósága által meghatározott – alkalmazását.
MTI/Felvidék.ma
