A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya és a Csemadok Szenci Területi Választmánya idén is megszervezte a Tisztelet Szent László királynak elnevezésű rendezvényt.
Június 27-én a pozsonyi Prímási palota Szent László-kápolnájában mons. Zsidó János, Őszentsége káplánja mutatott be szentmisét. A liturgián közreműködött a Vox Posoniensis énekkar. A rendezvény fővédnöke évek óta Pozsony főpolgármestere, Matuš Vallo, a védnökséget pedig Kiss Beáta, a Csemadok országos elnöke vállalta.
Prédikációjában Zsidó János egyfajta rendhagyó történelemórát is tartott. Kifejtette: ahhoz, hogy megértsük Szent László életét, egészen Szent István uralkodásáig kell visszatekintenünk. Felidézte, hogy idős korában merényletet kíséreltek meg Szent István ellen, amelynek kitervelője Vazul volt, ám a merénylet meghiúsult. Vazult elfogták és megvakították, fiait pedig István király tanácsára Lengyelországba küldték, hogy elkerüljék a megtorlást.
István halála után unokaöccse, Orseolo Péter került a trónra, akit később elűztek, majd Aba Sámuel következett, ezt követően ismét Orseolo Péter uralkodott. A magyarok azonban Vazul fiaiban bíztak, akik Lengyelországból tértek vissza. Bennük reménykedtek a pogányok és a keresztények egyaránt. Később I. Béla lett a király, utána Salamon foglalta el a trónt, ám a hercegek fellázadtak ellene. Előbb Géza, majd 1077-ben László lett Magyarország királya.
László 1040-ben Krakkóban született. Édesanyjától mély vallásosságot, édesapjától bátorságot és lovagiasságot örökölt.
Fontosnak tartotta a magántulajdon védelmét, ezért a lopásokat szigorúan büntették uralkodása alatt. Újjászervezte az egyházat, templomokat és kolostorokat építtetett, valamint ő avattatta szentté Szent Istvánt. Nevéhez számos legenda és csoda fűződik. Gyermekeit is keresztény szellemben nevelte, lánya, Piroska szintén a szentek sorába került. Szent László 1095-ig, haláláig uralkodott.
Mons. Zsidó János őszentsége káplánja (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Zsidó János hangsúlyozta: Szent László teljesítette kötelességét, ezért méltán tekinthetünk rá példaképként, ahogyan a többi magyar szentre is, akikre büszkék lehetünk.
Példája arra is ösztönöz, hogy őrizzük meg magyarságunkat, kereszténységünket, és szeretettel forduljunk Isten felé. Kisebbségben élünk Pozsonyban, de tartsunk ki, és kérjük magyar szentjeink közbenjárását megmaradásunkért
– fogalmazott.
A szentmisén közreműködött a Vox Posoniensis énekkar. Szólót énekelt Csámpai Boglárka, orgonán Rényi Anna működött közre, a kórust Szolárdné Balla Viktória vezényelte.
A szentmise után Neszméri Tünde, a Csemadok elnökségének tagja szólt a jelenlévőkhöz. Kiemelte: Szent László kultusza ma is él számos városban, így Nyitrán is, ahol a lovagkirály hercegségének központját alakította ki, és ahol 1095. július 29-én, a nyitrai várban hunyt el.
Pozsonyban is több emlék őrzi alakját. Már a középkorban is ápolták Szent László emlékét.
A régi városházán több hozzá köthető emlék maradt fenn: a boltozat egyik záróköve koronás királyfejet ábrázol, amelyet Lászlóként azonosítanak.
Az 1350 körül épült Szent László-kápolna ma a pozsonyi Óvárosháza aluljárója fölött látható. A 19. században az Ispotály utcában, az irgalmas rendi kórház épületegyüttesében is templomot szenteltek tiszteletére. Fontos emlékhely a Prímási palota Szent László-kápolnája is, ahol a Csemadok rendszeresen megtartja megemlékezéseit. A kápolna a 18. század végén épült. Mint fogalmazott, a lovagkirálynak bizonyára még több emléke volt Pozsonyban, mint amennyit ma láthatunk.
Neszméri Tünde Zsidó János gondolataihoz kapcsolódva így fogalmazott: „Szent László emléke legyen áldott és kitartásából merítsünk erőt a mindennapokhoz.”
Megtelt a Szent László kápolna (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A megemlékezés hangversennyel zárult, amelyet a Vox Posoniensis énekkar adott. Az együttes három éve alakult, és azóta rendszeres szereplője Pozsony magyar kulturális és zenei rendezvényeinek. A koncerten rövid műveken keresztül adtak ízelítőt az egyetemes és a magyar keresztény zenei örökségből, a magyar gregoriántól egészen a 20. századi kórusirodalomig. Előadásukkal méltó módon járultak hozzá az ünnep emelkedett hangulatához. A koncerten Csámpai Boglárka, Balla Gabriella és Szolárdné Balla Viktória vezényelt, zongorán Rényi Anna kísért.
Az énekkar az elmúlt három évben jelentős fejlődésen ment keresztül. A Csemadok nagytermében próbáló énekesek összhangban, tiszta hangzással szólaltatták meg a zeneirodalom értékes műveit. Köszönet illeti az énekkar minden tagját odaadó munkájáért, valamint Szolárdné Balla Viktóriát kitartó vezetői munkájáért. Kitartásának is köszönhető, hogy a pozsonyi magyar kulturális élet gazdagabbá és színesebbé vált.
Felvidék.ma
