Arany János születésének kétszázadik évfordulóján, március 2-án Áder János megnyitotta az Arany-emlékévet Nagyszalontán. A Felvidéken is számos helyen emlékeznek majd a költőre, hiszen Petőfihez és Tompához baráti szálak fűzték, mi több, versei szlovák fordításban is megjelennek.
A bicentenárium rendezvényei hivatalosan azonban Erdélyben, a nagyszalontai református templomban ünnepi istentisztelettel kezdődtek. Az évforduló alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia a nagyszalontai városháza nagytermében tartott konferenciát, itt mondott nyitóbeszédet Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.
Áder János szerint Arany János szellemisége azt üzeni az utókor számára, hogy a méltósággal, szerényen végzett munka is ér annyit, mint a zajos siker. Arany János szobra a budapesti Nemzeti Múzeum előtt mintha azt üzenné: „az is részese lehet a heroikus küzdelmeknek, aki nem harcol az élvonalban, csak ír – de maradandót. Nemcsak karddal és harci kürttel lehet nemzetet szeretni, óvni és menteni, hanem szent aggodalommal is. A méltósággal, szerényen végzett munka ér annyit, mint a zajos siker: becsüljük hát az ősz bárdok énekét. Mintha azt üzenné, hogy végzetesen elveszítünk valamit, ha már a tőmondatainkat is szilánkosra törjük” – mondta Áder.
A továbbiakban kifejtette: „Közös jövőnk, a haza sorsa bizony nemcsak az anyagi jóléten, a gazdasági fejlődésen, a nemzeti összterméken, vagy látványos sikereinken múlik, hanem azon is, hogy megbecsüljük-e nagyjaink teljesítményét, emlékezünk-e rájuk és tanulunk-e tőlük. Megfogadjuk-e Arany János intését, hogy: Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben?”
A konferencián tudományos előadások hangzottak el az Arany-ősök nagyszalontai letelepedéséről, az Arany János-arcképek ikonográfiájáról, a költő kiadatlan jegyzeteiről. Az esemény közönségét Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is köszöntötte. Délután a városháza nagytermében Jankovics Marcell mutatta be az Arany Szalontája, Szalonta Aranya című albumot, melyet az emlékév során a Szövetség a Közös Célokért társulás közvetítésével néhány felvidéki iskolásnak is eljuttatnak a PADOC Budapest Alapítvány támogatásával.
A Nemzeti Örökség Intézete megemlékezésének résztvevői Arany János sírjánál a Fiumei úti sírkertben (MTI Fotó: Kovács Tamás)
Budapesten a Nemzeti Örökség Intézete a Fiumei úti temetőben, a költő nyughelyénél tartott megemlékezést, amelyen Hoppál Péter magyar kultúráért felelős államtitkár mondott ünnepi beszédet. „Arany János olyan kútforrása a magyar nemzeti identitásnak, amelyhez megmaradásunk érdekében időről időre vissza kell találnunk“ – fogalmazott Hoppál Péter. Kifejtette, a magyarságot a nyelv, a kultúra és az érzelmi összetartozás teszi nemzetté. „Arany költészetében és személyében e három kritérium egybeolvad” – mondta.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) 400 millió forintos fejlesztési támogatást kap az Arany János-emlékév keretében – közölte Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója. Kiemelte, hogy az emlékév fő céljai között szerepel a tudományos munka, a sokszínű kulturális programkínálat és az intézményi fejlesztés is, utóbbi részeként szeretnék megújítani a nagyszalontai Csonkatoronyban található Arany-kiállítást. A főigazgató szerint az emlékév jó alkalom arra, hogy segítsen tisztázni, miként lehet a bölcsészettudományt a 21. század elvárásainak megfelelően fejleszteni. Kiemelte a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezését, amely Arany János összes létező költeményét szeretné digitálisan rögzíteni a legkiválóbb előadók tolmácsolásában.
Szerepel az emlékév kezdeményezései között a PIM Arany 200-busz elnevezésű, kistelepüléseket és fesztiválokat is felkereső mozgókiállítása, amely múzeumpedagógiai foglalkozásokat és interaktív tárlatot kínál az érdeklődőknek. Az emlékév keretében Arany János 30 művéről fognak új fordításokat készíttetni és megjelentetni azokat németül, franciául, lengyelül és szlovákul.
A Magyar Tudományos Akadémia is létrehozta az Arany János Emlékbizottságot, amelynek feladata egyrészt a tudományos rendezvények megszervezése, másrészt a különböző megemlékezések figyelemmel kísérése és információinak közvetítése.
Az emlékév május elején tudományos ülésszakkal folytatódik az Akadémia közgyűlésén. Ősszel Debrecen és Nagykőrös, majd ismét Budapest a legfontosabb ünnepségek színhelye. Kiállítás lesz többek között Nagyszalontán, Nagykőrösön, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az MTA Könyvtár- és Információs Központban és az Országos Széchényi Könyvtárban. Az év során újabb kötetei jelennek meg az Arany János munkái című, most elkezdődött nagyszabású kritikai kiadásnak. A tudományos programokat országos és határon túli középiskolai szavalóverseny és más kulturális események kísérik.
Magyarország más helyein is számos rendezvényt szerveznek a költő születésének évfordulóján.
Nagyberényben például 200 tortára írták Arany János verseit a gyerekek rendhagyó irodalomóra keretében, majd egyszerre szavalták el Arany János egyik legismertebb művének, a Toldinak egy részletét.
Debrecenben játékos foglalkozást tartottak Így élt Arany János címmel a Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola hatodik osztályos tanulóival, Nagykőrösön pedig Arany 200 – Arany, a nagykőrösi pedagógus címmel nyílt kiállítás a Rácz József Galériában, ahol Praznovszky Mihály irodalomtörténész tartott előadást a közönségnek.
Békéscsaba is tartalmas, sokszínű programsorozattal készül. A békési megyeszékhely szorosabbá fűzné a kapcsolatokat Nagyszalontával. Szarvas Péter polgármester elmondta, az Emberi Erőforrások Minisztériumától 8,6 millió forintot nyertek a programok megvalósítására. Ebből a Békéscsabai Jókai Színházban Árkosi Árpád rendezésében április 19-én színpadra állítják a Bolond Istókot. A Balassi Táncegyüttes Arany balladáinak feldolgozásával egy táncjátékot állít össze, mindkét darabot bemutatják majd Nagyszalontán is. A Kárpát-medencei népzenei találkozón nyáron fellép a Kaláka együttes megzenésített Arany-versekkel. A Munkácsy Mihály Múzeumban a Zichy Mihály illusztrálta Arany-kötetekből nyílik tárlat. Felolvasóestet is tartanak, amelyen az Újszínház művészei lépnek fel – sorolta a városvezető.
Az Arany-emlékévről a magyar kormány határozatban döntött, s felállította a lebonyolító bizottságot Áder János köztársasági elnök vezetésével. A testület tagja még Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Fekete György, az MMA elnöke. Az emlékév múzeumi kurátora Csorba Csilla. Az Arany-emlékév védnöki testületének titkára pedig Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója.
Az emlékév célja, hogy Arany költészetét, ma is aktuális művészi üzenetét közelebb hozza a mai kor emberéhez, különösképpen a 19. század nyelvét már nehezen értő fiataljainkhoz, s ugyanakkor a jelenkor nyelvén közvetítse Arany hiteles, példaértékű erkölcsi jellemzőkkel bíró emberi alakját. Azt szeretnék, ha az Arany-emlékév programjai által egy máig erőforrásként ható különleges magyar gondolkodó, egy nagy előd, honfitárs és példakép portréja rajzolódna ki.
(MTI/Felvidék.ma)
