Mától az Aranykönyv őrzi a komáromi Selye János Gimnázium nevét, hiszen a Magyar Örökség és Európa Egyesület Magyar Örökség díj bírálóbizottsága idén többek között a komáromi tanintézménynek ítélte oda a Magyar Örökség díjat, melynek átadására szombaton, a Magyar Tudományos Akadémia székházában kerül sor.
A kitüntető díj odaítélésének alkalmából felkerestük a neves intézmény jelenlegi igazgatóját, Andruskó Imrét és megkérdeztük, mit jelent a díj a gimnáziumnak és hogyan készülnek a díjátadóra. Beszéltünk arról, milyen volt a gimnázium régen és milyen ma, változtak-e a diákok és ha igen, miben. Természetesen szóba került az is, hogy Andruskó Imre 16 éves igazgatósága alatt mire a legbüszkébb és mit szeretne még elérni.
A tanintézmény 368 évének szól a Magyar Örökség díj
A kora délelőtti órában szívélyesen fogad Andruskó Imre, aki nagy megtiszteltetésnek tartja a díjat, de gyorsan hozzáteszi: az nem neki szól, hanem az intézménynek. Beszélgetésünk során elárulta, hogy a díjra a gimnázium nyugalmazott tanárnője, Oláhné Domonkos Ilona terjesztette fel az intézményt. „Úgy érezte, ez az iskola az elmúlt 368 évért, beleértve ezt a mostani időszakot is, megérdemli, hogy elnyerje ezt a kitüntető címet, mellyel egy remek csapatba kerülünk, és büszkeséggel tölthet el mindenkit, aki ennek részese lehet“ – fogalmazott Andruskó Imre.
Szerényen bár, de elmondja azt is, hogy személy szerint neki ez külön öröm, hiszen diákként itt tanult a 80-as években. Itt kezdte tanári pályafutását 1993-ban, 2001-től pedig a mai napig az intézmény igazgatója. Hangsúlyozza, köszönet jár minden volt és jelenlegi tanárnak, diáknak, hogy munkájukkal, szorgalmukkal hozzájárultak ennek a díjnak az elnyeréséhez.
A díjátadón fellép a gimnázium énekkara és Tőzsér Árpád verse is elhangzik majd
A díjátadó szigorú protokoll szerint zajlik és rövid műsorral is készülnek – tudtuk meg. A gimnázium volt diákja, Stirber Lajos karnagy a tanintézmény 22 tagú énekkarával lép föl. Tőzsér Árpád, szintén a gimnázium volt diákja, Férfikor című versét négy gimnazista adja elő a díjátadáson.
Kérdésünkre, hogy ki veszi át majd a díjat, elmondja, arra törekedett, hogy itt se ő kerüljön rivaldafénybe, ezért megkérte a már nyugalmazott igazgatót, Keszegh Istvánt és nyugalmazott helyettesét, Kustyán Ilonát, hogy együtt vegyék át a díjat, amely a nagy múltú iskola eddigi, közel négyszáz éves működésének szól.
Andruskó Imre harmadik ciklusát tölti a gimnáziumban
A tavalyi igazgatóválasztáson a 14 tagú iskolatanácsban mindenki rá szavazott. Andruskó Imre 16 éve a Selye János Gimnázium igazgatója és mint mondja, arra a legbüszkébb, hogy folytatni tudta azt a tevékenységet, amit elődei elkezdtek. „2001-ben két helyettesemmel, Kustyán Ilonával és Édes Erzsébettel nem egy új irányvonalat adtunk az intézménynek, hanem folytattuk a megkezdett munkát“ – fogalmaz.
Andruskó Imre szerint ez a díj a közel négyszáz éves múltnak szól (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
„Nagyon fontosnak tartottuk, és tartom ma is, hogy az épületet csinosítsuk. 2005-ben adtuk át a padlásteret, amelyben könyvtárat alakítottunk ki. Sikerült felújítani a parkot, fejlesztettük a sportpályát, az aulát is felújítottuk, most az osztálytermeken a sor“- számol be. Az intézményben fizika- és kémiatermet alakítottak ki, van wifi, okostáblák és interaktív táblák, amelyek a tanulók oktatásában fontos szerepet kapnak. Rámutatott, ez az intézmény volt az első és egyetlen szlovákiai iskola, amely bevezette a hatéves gimnáziumi oktatást. Ennek előnyeit hosszan sorolta, majd hozzátette: „mire a minisztérium engedélyezte, addigra megszüntették ezt a formát. Meggyőződésem, hogy hosszú távon ez lett volna jó, kiindulva a magyarországi példából. Kaptunk egy lehetőséget, az végig futott és ennyi volt“- mondta némi keserűséggel a hangjában.
Beszédes évkönyvek: nincs új a nap alatt
A gimnáziumban ma tanuló diákokról elmondta, nagyon nehéz őket rászoktatni az olvasásra. „Az interneten elérnek mindent és nehéz velük megértetni, hogy az információk között szelektálni kell. Túl sok információt kapnak, de az agyuk ezt nem tudja feldolgozni“ – vélekedett az igazgató. Véleménye szerint a kritikai gondolkodásmódot kéne átadni ezeknek a tanulóknak. „A sok információból nem tudják eldönteni, mi az igazság. Könnyen befolyásolhatókká válnak így és egészen szélsőséges információkhoz jutnak“ – tette hozzá. Bár, mint kiderült, a gondokkal kapcsolatban nincs semmi új a nap alatt.
Értesítő (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Saját bevallása szerint régóta foglalkozik a gimnázium történetével, és magától Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttól kapta meg a régi bencés gimnázium évkönyveit. Elő is került a nagy becsben tartott ereklye, amelyet 1910-ben adtak ki. Az akkori szülők ebben arról értekeztek, hogy az iskola nem nevel az életnek, hogy a diákok túlterheltek, és az iskola túl sokat követel. Nem tetszett a szülőknek a tantárgyak összetétele sem. A legsúlyosabb vádpont pedig az volt az 1910-es évkönyv szerint, hogy a fiatal generáció erkölcstelen. „Tehát az iskolával szemben megfogalmazott vádak visszatérnek. Az akkori nemzedékre pedig ma büszkén tekintünk vissza“ – jegyezte meg Andruskó. Tovább szemlézve az évkönyveket, előkerül egy 1942-ben kiadott, melyből kiderül, hogy elődei legalább 10-15 funkciót töltöttek be a városban. „A mindenkori igazgató mindig is nagyon aktív közéleti szerepet töltött be, nemcsak a városban, hanem politikai és kulturális téren is. A bencés igazgató tevékeny részese volt a közéletnek, ez nálunk tehát hagyomány“ – mondta büszkén.
„Ha mi is bajban leszünk, akkor lesz igazán bajban a szlovákiai magyarság“
Az igazgató távlati terveiben szerepel a műemlék jellegű épület teljes felújítása. A tervek már elkészültek az 1,5 milliós projekthez, amelyben a nyílászárók cseréjét is beleértve minden benne van. Mivel az épület műemlék zónában fekszik, ezért az ablakokat csak egyedi gyártású fa nyílászárókra lehet lecserélni, ami természetesen jóval többe kerül. „Az épület falai vastagok, külső szigetelésre nincs szükség, a hő csak az ablakokon át távozik. Amennyiben sikerül kicseréltetni, akkor megoldódnak a fűtési gondjaink is“ – magyarázta. „Nagy iskola vagyunk, szeretnénk megtartani a jelenlegi hatszáz fős létszámot, de ez hosszú távon nem fenntartható, mivel nagy a diáklétszám-csökkenés. Nekünk Pozsonytól Kassáig vannak diákjaink, ezt mindenképpen szeretnénk fenntartani. Évfolyamonként egy osztálynyi diákunk toborzódik más járásokból.“ Ennek a titka, elmondása szerint, hogy olyan programot kínálnak, amely másoknak is elfogadható és messzebbről is érdemes eljönniük a diákoknak. „Gáspár Tibor szokta volt mondani, ha mi is bajban leszünk, akkor lesz igazán bajban a szlovákiai magyarság“ – idézte elhunyt kollégáját. Elmondta, szerencsére a nyolcéves képzési forma is bevált, a szülőknek tetszik.
Az ünnepélyes díjátadóra 45 személy megy autóbusszal, közülük 26 diákszereplő, a 19 tagú küldöttség pedig kollégáiból áll.
