Makovecz Imrét, az organikus építészet világhírű magyarországi mesterét 1998-ban választották Dunaszerdahely díszpolgárává. A kétszeres Ybl-díjas és Kossuth-díjas műépítész tervei alapján újították fel akkor a városházát, de az ő nevéhez fűződik a Fő utca jelenlegi képe és a templomtér üzletsora is.
Ezek alapján kezdeményezte a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, illetve annak vezetője, Huszár László, valamint a város korábbi polgármestere, Pázmány Péter, hogy az építésznek Dunaszerdahelyen emléktáblája legyen. Az emléktábla avatásán beszédet mondott dr. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, majd barátja, Siklósi József építész méltatta Makovecz Imrét. „Úgy formálta át a várost, hogy abba visszaköltözött az élet.” Az emléktáblát a Munkácsy-díjas dunaszerdahelyi szobrászművész, Lipcsey György készítette.
A magyar organikus építészet mestere Budapesten született, egyetemi tanulmányait pedig a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1959-ben fejezte be. Az organikus építészet az építészet azon irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület „természetesen” nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, „szerves” egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából. 1977-ig különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott, miközben barátaival a vidéket járta, hogy faluházakat építsen. 1979-ben tervezte a nemzetközi hírnevét megalapozó egyik első épületét, a dobogókői Zsindelyes Vendégházat.
Karrierjében akkor következett be áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított, és a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője lett (az iroda neve jelenleg Makona Építész, Tervező és Vállalkozó Kft.). Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja.
2011. szeptember 27-én érte a halál. Dunaszerdahelyen nemcsak emléktáblája hirdeti személyét, de örökre velünk marad az általa tervezett falakban és formákban, melyek között naponta sétálunk, miközben a szemünket gyönyörködtethetjük szépségükben. Tervezett épületeivel örökre Dunaszerdahely szívének része marad.