Az uniós vezetők nem hivatalos csúcstalálkozóján vett részt Robert Fico kormányfő február 23-án Brüsszelben, amelyen többek közt bizonyos intézményi kérdések és a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keret politikai prioritásainak megvitatására is sor került.
A szóban forgó többéves pénzügyi keret az Európai Unió hosszú távú költségvetése, amelyet a britek távozása nagyban befolyásol majd, a Brexit ugyanis 12-15 milliárd eurós évi kiesést jelent majd az unió költségvetésére nézve.
Néhány tagállam már korábban jelezte, hogy vonakodik az uniós költségvetéshez való nemzeti hozzájárulásuk növelésétől, amely csökkentené a meglévő politikák finanszírozását. Másfelől az Európai Parlament a jelenlegi költségvetéshez képest 1,3% -kal növelni kívánja a hosszú távú költségvetést, ami 2020. december 31-én jár le, és a források többségét a kohéziós politikára és az agrárpolitikára fordítják. Éppen ezek a területek lehetnek a legveszélyeztetettebbek.
Az ülés témáját képezte továbbá az Európai Parlament összetétele is Nagy-Britannia kilépése után. A Brexit 73 képviselő távozását jelenti a parlamentből. Az EP Alkotmányügyi Bizottsága (AFCO) azt javasolta, hogy a felszabaduló parlamenti székek egy részét az unió leendő tagországai számára tartalékolják, a többit pedig osszák szét azok között a tagországok között, amelyek a képviselőik számának tekintetében hátrányos helyzetben vannak. Ennek értelmében Szlovákia is szerezhetne plusz egy képviselői helyet.
Az informális csúcstalálkozó ezenkívül a legfelső szintű tisztségviselők uniós kinevezési eljárásában is megegyezett, ideértve a listavezető jelöltek (az ún. Spitzenkandidátok) kinevezésének kérdését is. Jean-Claude Junckert 2014-ben nevezték ki az Európai Bizottság élére az EP-választás során legtöbb szavazatot szerzett Európai Néppárt választási lídereként. Azt, hogy a Bizottság elnöki posztjára jelölt személyek pártlistákon kerüljenek be a parlamentbe, legfőképpen a főbb politikai erők támogatják. A csúcstalálkozó előtt például Antonio Tajani, a parlament elnöke is ebbéli meggyőződésének adott hangot, de további bizottsági vezetők is ezt a nézetet támogatják. Az Európai Tanács, azaz a tagállamok kormányfői és államfői viszont túlzott politikumot látnak e mögött, és szeretnének inkább a bizottsági elnökválasztás eredeti rendszeréhez visszatérni, azaz a saját soraikból választani elnököt, akit aztán az Európai Parlamentnek csak meg kellene erősítenie.
„Szlovákia és a Visegrádi Négyek nem támogatják azt a nézetet, amely szerint az Európai Bizottság jelenlegi elnöke utódjának a választási listavezetők közül kellene kikerülnie” – jelentette ki Robert Fico Brüsszelben a V4-es tagállamok munkaértekezlete után, amelyre röviddel az uniós tagállami vezetők csúcstalálkozója előtt került sor.
Fico szerint a bizottság elnökének olyan embernek kell lennie, aki az Európai Tanács keretén belül szorosabban együttműködik valamennyi kormányfővel és államfővel, s nem tartja helyénvalónak azt, hogy valamiféle politikai párt válassza ki azt. „Nagyobb befolyással szeretnénk bírni a bizottsági elnök személyének kiválasztására” – fűzte hozzá Fico.
A csúcstalálkozóval kezdetét vette továbbá az unió nemzetközi konferenciája is a Száhel-övezet megsegítésére, amelybe Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Niger és Csád afrikai államok tartoznak.
A nemzetközi konferencián Robert Fico kormányfő Brüsszelben segítségre kérte fel Ibrahim Boubacar Keit mali államfőt az afrikai országban fogva tartott Ľuboš Kosík kiadatásához, aki az igazságszolgáltatás elől menekült el Szlovákiából, itthon ugyanis több súlyos bűncselekmény elkövetésével vádolják. A mali elnök megígérte, hogy ez ügyben segítségére lesz Szlovákiának, nyilatkozta Fico.
Šefčovič mégsem lesz államfőjelölt
Robert Fico kormányfő újra jelölné Maroš Šefčovičot az Európai Bizottságba a 2019-es európai parlamenti választások után is. A kormányfő az uniós tagországok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján úgy nyilatkozott, Šefčovič rendkívüli képességeket felmutatott ember, s ha Szlovákiának lehetősége lesz egy tisztességes uniós tisztségért megküzdeni, akkor szeretné, ha azt éppen Šefčovič töltené be. Pedig Šefčovič neve az államfőválasztás kapcsán is felmerült, miután Fico és Miroslav Lajčák a saját jelöltségüket kizárták. „Az államfőválasztás 2019 márciusában lesz, ütközik tehát az EP-választásokkal. Šefčovič esetében, aki egyébként jó államfőjelölt lett volna, úgy vélem, jó lenne, ha kihasználná azokat a képességeit, amelyeket ebben a közegben szerzett, és megküzdene Szlovákiáért. De semmit sem garantálhatok, mert a koalíciós pártoknak is beleszólásuk van abba, ki lesz az uniós biztosjelöltünk” – fűzte hozzá Fico.
(TASR/Felvidék.ma)
