Az Esterházy János Polgári Társulás szervezésében, került sor „Család–templom–iskola, a keresztény nevelés három alappillére” címmel Várszegi Asztrik pannonhalmai bencés főapát előadására csütörtök este Pozsonyban, az MKP pozsonyi székházában – telt ház előtt. Várszegi Asztrik az előadás után készségesen állt a Felvidék Ma portál rendelkezésére.
Az előadót, és az érdeklődőket – akik megtöltötték az MKP tanácskozótermét – a polgári társulás elnöke Peczár Károly köszöntötte. A résztvevők között számos közéleti személy is jelen volt, többek között Bárdos Gyula, az MKP Országos Tanácsának elnöke, és Csáky Pál politikus-közíró is.
Várszegi Asztrik úgy látja, a világ visszafordíthatatlanul változik, és erre a kereszténységnek is meg kell találnia a választ. Az Európán kívüli kereszténység története fontos táptalajt jelenthet ehhez, hiszen idegen civilizációban, idegen kultúrában a kereszténység úgy tudott fennmaradni, hogy gyakorlatilag állandóan üldözték. Annak ellenére, hogy a globalizáció megváltoztatta életkörülményeinket, boldogulásunk érdekében továbbra is a szeretetnek kell a fő irányvonalnak lennie. Az emberi lét alapvetően közösségi. Közösség jelent a család, az iskola, a munkahely és az egyház is. Ezekben a közösségekben kell megtalálnunk az Istennel és embertársainkkal való kapcsolatainkat. „Ehhez valós önismeretre van szükségünk, másként nem megy” – mondta a főapát. Nem könnyű helyzet, ugyanis a gazdasági válság mellett a természethez, a világhoz való kapcsolatunk is válságba került, állandó veszélyeztetettségben élünk. Ezért keresnünk kell az újraindulási pontokat a bizalom újraélesztéséhez az egészséges szellemű közösségek felépítése érdekében. Ez még inkább nagy feladatot jelent Magyarországon vagy Szlovákiában, ahol a hosszú évtizedes pártállami múlt arra törekedett, hogy az emberek közötti bizalmat aláássa.
{phocagallery view=category|categoryid=2|imageid=6154|detail=0|float=left}Miután Várszegi Asztrik az Esterházy János Polgári Társulás vendégeként érkezett Pozsonyba, megkérdeztük, miként vélekedik Esterházy János boldoggá avatásának kezdeményezéséről. „Húsz éve a magyar egyháztörténeti enciklopédiai munkaközösség vezetője vagyok. Zombori István kollégámmal az elsők között publikáltuk Esterházy János életét, nem csak magyarul, hanem most már szlovákul is. Élete példaértékű valamennyiünk számára. Ezért nagyon örültem, amikor felkeresett az Esterházy János Polgári Társulás elnöke, és ennek köszönhetően eljöhettem Pozsonyba”.
A pannonhalmi bencések a szlovákiai közéletben is megjelentek. Mint ismeretes, a pozsonyi Lónyai kastélyt annak tulajdonosa a bencésekre ruházta, ám a szlovák állam ezt a tulajdonjogot a mai napig nem ismerte el. A bencések emiatt készek az európai bírósághoz fordulni. Hol tart jelenleg ez a folyamat? – kérdeztük a főapáttól. „A várakozás helyzetében vagyunk. A Pannonhalmai Főapátság továbbra is fenntartja jogigényét a Szlovákia területén lévő kastélyra, illetve annak a környezetére. A Pannonhalmán elhunyt Stefánia főhercegnő és férje a kastélyt örökségként a főapátságra hagyta. Akárcsak a burgerlandi birtokot, amelynek tulajdonjogát már 70 éve hasznosíthatjuk. A szlovákiai birtokkal is ezt szeretnénk, mi szabályos, a szlovákiai és az európai jogrendszer keretein belül kívánjuk tulajdonjogunkat érvényesíteni. De három évig hiába próbálkoztunk Szlovákiában, ezért kénytelenek voltunk Strasbourghoz, illetve Brüsszelhez fordulni. Tudjuk, hogy ezek lassan hoznak döntést, türelemmel várunk. Továbbra is készségesek és nyitottak vagyunk a szlovák féllel való egyeztetésre, akár a kormánnyal, akár a köztársasági elnök úrral. Úgy gondolom, a peren kívüli megegyezés lenne mindannyiunk számára a követendő út” – mondta portálunknak Várszegi Asztrik.
A Várszegi Asztrik által vezetett pannonhalmai bencés gimnáziumnak felvidéki hallgatói is vannak. Az iskolába folyamatosan nagy számú jelentkező van, ezért néha nehéz is bekerülni. „A győri iskolánkra, a Czuczor Gergely Gimnáziumot ez még inkább jellemzi. Pozsonyi, dunaszerdahelyi és révkomáromi diákjaink szinte mindig voltak az elmúlt 20-22 év során. Szeretettel nyitva állunk mindenki előtt” – mondta Várszegi Asztrik.
Az Európai Unió terjeszkedik, csatlakozási tárgyalások folynak Törökországgal, amennyiben ezek eredményesek lesznek, Európában csökken a keresztények aránya. Mennyire bízik Európa keresztény jövőjében? „Egy vallástörténész könyvében olvastam a közelmúltban, hogy ha egy válságban lévő, önmagában vergődő kereszténység van jelen Európában, akkor lehetséges az Iszlám előretörése. Valóban vannak olyan látomások, amelyekben Európa felett nem a katedrálisok, hanem a mecsetek és a minaretek emelkednek. Az egyházink törekvésése az, ami II. János Pál pápáé is volt, és most XVI. Benedek pápáé, a világ nagy vallásainak találkozniuk kell, és meg kell találnunk az egymás mellett élés és imádkozáshoz vezető utat” – mondta Várszegi Asztrik.
{phocagallery view=category|categoryid=190|imageid=6133|pluginlink=1}
