Az az igyekezet, mely a szlovák kisebbségi önkormányzat kiköltöztetésére irányul a magyarországi Pilisszentkereszten, több mint egy egyszerű helyi jellegű probléma. Politikai felhangjai attól a ténytől vannak, hogy a pilisi község az egyetlen olyan magyarországi település, ahol a szlovákok abszolút többséget alkotnak – kezdi bevezetőjét a Pravda napilapban Kopcsay Márius. Mindamellett igencsak feltűnő, ahogyan az utóbbi években fokozatosan megfosztatnak a kulturális rendezvényektől, a kétnyelvű újságoktól, sőt a tetőtől a fejük fölött. Mindez pedig történik akkor, amikor Szlovákia és Magyarország között nem éppen ideális a kapcsolat. Ennek tudatában viszont már első ránézésre világos kell, hogy legyen: minden olyan lépés, mely a kisebbségek jogának csorbítására irányul, érzékeny reakciókat vált ki a másik félnél. (Éppen úgy, ahogyan például nagy felháborodást vált ki magyar körökben az iskolaügyi miniszter azon igyekezete, mellyel a kisebbségi iskolákban erősítené a szlovák nyelv oktatását.)
A magyarországi szlovákok sem népességük számában, sem pedig egységüket tekintve nem hasonlíthatóak össze a szlovákiai magyarokkal, akiket egy befolyásos párt fog át. De biztosan érvényes az a megállapítás, amennyiben hasonlóan érzéketlenül lépne fel egy szlovák polgármester a magyar lakossággal szemben, akkor a problémát az MKP oldaná meg, vagy magyar partnerei, esetleg maga az EU.
Ez pedig helyénvaló dolog lenne, hiszen az unió egy olyan közösség érdekeiért jött létre, ahol nem sérülhetnek sem az egyéni, sem pedig a kisebbségi jogok. A pilisszentkereszti történések tehát ellentétesek az unió elveivel, ráadásul ártanak a szlovák-magyar kapcsolatoknak. Megéri mindezért a Szlovák Ház épülete, vagy esetleg más (politikai) nyereségről is szól a játék?
Kopcsay Márius, Pravda, FelvidékMa
