Az októberi és a januári budapesti békemenet méltóságában és tömegességében ugyan erőteljesen hasonlított egymáshoz, ám mégis volt közöttük egy óriási különbség: az őszi megmozduláson már jelen volt annak a politikának a megtestesítője is, akit a felvonulók nem csak a szavazófülkékben támogattak, hanem ország és világ színe előtt is kifejezték egyetértésüket jövőépítő cselekedeteivel.
Orbán Viktor napjainkban valószínüleg a földkerekség egyik legtisztábban látó és leghitelesebb politikusa. Első miniszterelnökségének eredményessége a statisztikák tényeivel igazolható, – csak a „hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal” rigmust fújók és az általuk félrevezetettek mocskolódnak. Ez a rendkívüli képességekkel megáldott, teherbíró és derűs magyar ember rendezett családi életet él és feleségével együtt öt gyermeket nevel. A fejére szórt vádakat – Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai „regnálása” idején is! – hiteltelenítették a bíróságok.
Országjáró útjait, melyeken személyesen mondta el, mi történik velünk, magyarokkal, s miként lehetne ismét talpraállni – támadói meg sem próbálják utánozni, hiszen képtelenek rá. És van itt még valami nagyon jellemző a nemzethez való rendíthetetlen hűség és az elesettek iránti orbáni együttérzés példatárából: a devecseri és kolontári vörösiszapömlés után néhány órával, amikor fokozottan fennállt a súlyos egészségkárosodás veszélye! – feleségével együtt járta végig a pusztulás határán vergődő helyszíneket és ígért segítséget lakóinak.
Teljesen természetes volt hát, hogy az októberi foradalom emléknapján békésen tüntető tömeg tapsokkal és táblákra írva is kinyilvánította a miniszterelnök iránti tiszteletét, s igazolta, hogy elfogadja vezetője békés életszemléletét: bemutatta a forrongó földgolyó legszelídebb tömeges vágyakozását a szabadság iránt. Az idő tükrében ma már világosan látni: a fennmaradásunkért, boldogulásunkért, a nemzet egységéért, a történelmünk feletti önrendelkezés visszaszerzéséért folytatott küzdelmeink egyaránt folynak külső és belső ellenség ellen.
A békemenet résztvevői az 1956-os szabadságharc hőseire is emlékeztek az Országház előtti Kossuth térre vonulva, ahol Orbán Viktor volt az ünnepi szónok. Orbán politikai hitvallásként is értelmezhető mondatokat fogalmazott meg a zilált Európa jövőjével összefüggésben: „Földrészünk akkor lesz ismét erős, ha erős nemzetek alkotják majd. A nemzetekben dobog Európa szíve, s a nemzetek lelke a kereszténység.” Ez tehát a magyar út, s mivel ez a lehető legegyértelműbben kimondatott, „csupán” az a kérdés, miként lehetséges ezt az utat járni abban a materialista világban, melyben lázadás zajlik a teremtés ellen?
A szónokot hallgatva eszembe villant, hogy Magyarországon a két békemenet között megalakult a Világ Királynője Engesztelő Mozgalom, hogy a negyedik, reméljük, most már végső próbálkozásra, felépüljön Budapest XII. kerületében, a budai hegyekben, a Szent Anna réten – krisztusi parancsot teljesítve – az az engesztelő kápolna, melyet annak idején a Vatikán és Mindszenty József hercegprímás is szorgalmazott. Az isteni kinyilatkoztatás Natália nővérhez érkezett a múlt század negyvenes éveinek elején. Tartalmát tekintve hasonlóságot mutat az 1917-es fatimai jelenésekkel, amikor Szűz Mária jelent meg három pásztorgyereknek és elmondta nekik, hogy az emberiségnek engesztelnie kell, az embereknek jobbá kell válniok, különben még nagyobb világégés következik. Az engesztelés nem valósult meg, és sokak szerint ezért tört ki a második világháború. Az újabb vérontást megelőzően kapta Magyarországon Natália nővér a látomásokat, melyekben Krisztus és Mária egy Magyarországról kiinduló engesztelő mozgalom elindítását kérte, amely aztán kiterjed az egész világra és békét hoz az emberiségnek. Érdemes megemlíteni, hogy Jézus Natáliának előre jelzett olyan eseményeket, amelyek be fognak következni, ha nem épül fel a kápolna. Ezzel az lehetett a célja, hogy igazolja az emberek előtt a nővért. Így például megjövendölte, hogy a világháború első budapesti légitámadása során bombatalálat éri a Városmajor parkban álló templomot, s az be is következett. És jelezte azt is, hogy amennyiben az egyház nem osztja szét vagyonát a szegények között, úgy jönnek majd a vallástalan emberek és marhavagonokban viszik el a papokat. Ez is megtörtént. Ugyancsak Jézustól érkezett az üzenet, hogy a pápának a világháború idején nem szabad elhagynia a Vatikánt, mivel ott nem lesz bombázás. /Az üzenetet repülő vitte Rómába, s a szentatya aszerint cselekedett./ Mindezek hatására XII. Piusz pápa az egyházat és világot „anyánknak, a Világ Királynőjének” ajánlotta.
Magyarországon ugyan kibontakozott az engesztelő mozgalom, de későn. Bevonultak a szovjet katonák, jött a Rákosi korszak, majd a pártállami uralom. A rendszerváltás után ismételten megkapták az építési terveket a hatóságok, de a kérvény válasz nélkül maradt. Az idén azonban újra próbálkoznak a hívő magyarok, ezért alakult meg a Világ Királynője Engesztelő Mozgalom és Alapítvány. Zarándoklataikon együtt imádkoznak katolikusok és protestánsok. Lehet, hogy mégis felépül a Világ Engesztelő Királynőjének kápolnája, s így szakrális támogatással kialakul a magyar egység? Lehet, hogy a magyar utat sokan követik majd Európában és a nagyvilágban? Lehet, hogy sorsunk ismét a kezünkben van? Lehet, hogy a Szent Korona birtokosának, a világ egyik legősibb nyelve használójának, Nimród, Atilla, Árpád és Mátyás király népének, amely a Boldogasszony oltalma alatt áll, az engesztelés a küldetése? Felismerjük-e vajon, hogy eljött a rendelt idő, s az előttünk álló feladat nem csak egyházi, hanem egyetemes jellegű?
Batta György, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36189,36116,32017,32046,32057″}
