A magyar Országgyűlésben finisel, azaz zárószavazás előtt áll a Felvidéki kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslat elfogadása.
A határozati javaslatot még 2012. március 12-én képviselői önálló indítványként Dr. Molnár Attila, a Fidesz képviselője nyújtotta be. A parlament illetékes bizottságnak a Nemzeti Összetartozás bizottságát jelölte ki.
Molnár Attila eredetileg benyújtott határozati javaslatában az állt, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa április 12-ét, a II. világháború utáni lakosságcsere-egyezményben a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját, országgyűlési emléknappá. Mint kifejtette, szükségesnek tartja méltóképp megemlékezni a beneši dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy 100 ezres magyarságról; szükségesnek tartja tisztelettel adózni azon családoknak, akik állampolgárságuktól, közösségüktől megfosztva, szülőföldjükről elűzve kemény akarással otthont teremtettek maguknak; valamint támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a Felvidékről való kitelepítéssel kapcsolatosak.
Indokolása szerint az elmúlt században a nagyhatalmi játszmák és a homogén nemzetállamok létrejöttét előmozdító szándékok tragikus összjátéka világháborúkhoz, igazságtalan békekötésekhez, egész Európában jogfosztásokhoz, kirekesztésekhez, népcsoportok el űzéséhez, megsemmisítéséhez, lakosságcserékhez, a hazából való kitoloncoláshoz vezettek.
A nemzeteket, népcsoportokat ért tragédiák tárgyilagos feldolgozása alapvető követelmény. A II. világháború alatti és utáni népirtások, deportálások, kitelepítések okait, hatásait részben már megvitatták, bemutatták, elemezték felelős politikai erők.
Teljessé akkor válhatna ez a munka, ha a benesi dekrétumok miatt meghurcolt, kifosztott szlovákiai magyarság történetének teljes körű bemutatása is megtörténhetne.
A csehszlovákiai magyarokat a kollektív bűnösségükre hivatkozva megfosztották állampolgárságuktól, vagyonuktól, kultúrájuktól, ki űzték szülőföldjükről, kényszermunkára deportálták, megtiltották anyanyelvük használatát. A benesi dekrétumok ma is ható következményei mérgezik a szlovák és a magyar nép együttélését. A megbékélési folyamathoz hozzájárulhat, hogy a felvidéki magyarság II. világháború utáni jogfosztása, s annak következményei a parlament napirendjére kerülnek.
A parlamenti emléknap méltó dátuma lehetne április 12-e, mivel 65 esztendeje, 1947. április 12-én indult az első transzport Magyarország felé.
A parlamenti emléknap célja, hogy a magyarság elűzésével kapcsolatos érzelmek helyükre kerüljenek, történészek, jogászok és az érintett szervezetek képviselőinek részvételével. A XXI. századi Európának rendelkeznie kell azzal a demokratikus eszköztárral, amely lehetővé teszi az elmúlt század hibáinak tárgyilagos, higgadt, ugyanakkor minden részletre kiterjedő felülvizsgálatát, és a szükséges konklúziók levonását.
Módosító javaslatok
Molnár Attila határozati javaslatához Mile Lajos (LMP), Gaudi-Nagy Tamás és Szávay István (mindkettő Jobbik, közös indítvány), Szili Katalin (független) nyújtottak be módosító javaslatokat.
Mile Lajos, LMP-s képviselő javaslatára került bele a határozatba a csehországi kényszerunkára kitelepített magyarok családokról szóló kiegészítés, ugyanis róluk eredetileg nem tett említést Molnár Attila javaslata.
Szili Katalin az elűzöttek vagyonuktól megfosztására is utalni kívánt a határozat módosításával, hiszen a mai napig nem történt meg a kitelepítettek kárpótlása.
Gaudi-Nagy Tamás és Szávay István, a Jobbik soraiban ülő képviselők felkérték a Kormányt, hogy vizsgálja meg a kitelepítettek kárpótlásának lehetőségeit, és gondoskodjon a jóvátétel mielőbbi végrehajtásáról. Indokolásuk szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom a szimbolikus jelentőségű határozati javaslatok mellett fontosnak tartja a gyakorlati segítséget is. A jelenlegi határozat szép gondolatokat tartalmaz, és kétségtelenül fontos megemlékezni erről a szörnyű eseményről, viszont a jogtalanul meghurcolt kitelepítettek ezrei megérdemlik az anyagi kárpótlást is, így szükségesnek látjuk a határozat ez irányú bővítését.
Az előterjesztő, Dr. Molnár Attila kormánypárti országgyűlési képviselő több nyilvános nyilatkozatában is biztosította a kitelepítetteket, hogy az Országgyűlés igyekszik a kárpótlás ügyét is rendezni, amely munkában maga is szívesen részt venne, így javaslatunk megegyezik a benyújtó korábbi szavaival és kifejezett szándékával is.
A parlament Mile Lajos és Szili Katalin javaslatát elfogadta, míg Gaudi-Nagy Tamásét és Szávay Istvánét elutasította.
Az egységes javaslat
Az Országgyűlés határozata a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról
1. Az Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját országgyűlési emléknappá nyilvánítja .
2. Az Országgyűlés
• szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról;
• tisztelettel adózik azon családoknak, akik állampolgárságuktól, közösségüktől, vagyonuktól megfosztva, szülőföldjükről elűzve kemény akarással otthont teremtettek maguknak; támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a Felvidékről való kitelepítéssel kapcsolatosak .
3. Az Országgyűlés kifejezi nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat .
4. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
A vitában a fideszes Molnár Attila ismertette azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává tenné április 12-ét. Mint mondta, 1947-ben ettől a naptól kezdve több mint 100 ezer magyart telepítettek ki az akkori Csehszlovákiából embertelen körülmények között. A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár biztosította támogatásról az előterjesztőket. A kabinet képviselője hangsúlyozta, a magyar kormány az emléknap kijelölése után a kitelepítettek anyagi kárpótlását kívánja rendezni. A mintegy két és fél órás vitában a fideszes Szalay Péter felidézte a felvidéki magyarság történelmét, a szlovákosításokat és a pozsonyi magyarok 1945-ös kitelepítését is. Jobbikos képviselők azt hangoztatták, hogy a javaslat támogatható lenne, de kevésnek tartják. Staudt Gábor szerint Európában az alapjogok semmit nem érnek, mert azzal, hogy Csehország és Szlovákia kiállt a Beneš-dekrétumok mellett, világossá vált: elfogadható az egyes népcsoportok származásalapú megkülönböztetése. Szávay István szerint a kormány a nemzetpolitika csődjéről vagy arról akarja elterelni a figyelmet, hogy a felvidéken jogsérelmet szenvedett magyarok ügyében eddig semmit nem tettek. Szili Katalin független képviselő felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szimbolikus térben is meg kell tenni a szükséges gesztusokat, de mindez nem elegendő ahhoz, hogy feledni tudjuk a 20. század „szégyenfoltjait”, vissza kell adni az emberek méltóságát. Az LMP-s Mile Lajos kijelentette: elsősorban az áldozatokkal, az elszenvedőkkel szemben van adósság, de a jelennek és a jövőnek is adózni kell azzal, hogy nem engedjük a kollektív tudatból kitörölni a Felvidéken történteket.
Január 19. az elhurcolt németek emléknapja lehet – A Magyarországról elhurcolt németek emléknapjává jelölnék ki január 19-ét, ezen a napon indult el az első vonat, amely a kitelepített németeket vitte. Hargitai János (KDNP) expozéjában azt mondta, évszázadok óta éltek együtt a németek és a magyarok, ezt törte meg az 1946-os kitelepítés. (Forrás: http://www.polgarportal.hu)
A határozati javaslat tárgyalásának részletei a magyar Országgyűlés honlapján itt tekinthetők meg.
Felvidék.ma
