Szent István királyunk ünnepének is voltak olyan korszakai, amikor az „eltörléskultúra” áldozatává vált, mivel az államalapítás eszméje, illetve az államalapító szent király emléke, hagyatéka nemkívánatossá vált a hatalom számára.
Ennek kapcsán elsőként a szocializmus korszaka jut az ember eszébe, ám ennél jóval korábban, az 1848-as szabadságharc leverése után sem tarthatta meg a nemzeti ünnepét, mivel Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, s az ünnepségek országszerte nemzeti tüntetéssé váltak. Az 1867-es kiegyezést követően aztán visszanyerhette régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította.
A két világháború között az ünneplés fájó új tartalmat kapott, kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására irányuló törekvésre való folyamatos emlékeztetéssel.
A Szent István-napi ünnepet még a második világháború küzdelmes évei alatt is megtartották, ám 1945-ben mint a „reakció szimbólumát”, törölték a nemzeti ünnepek sorából, egyházi ünnepként azonban 1947-ig még megrendezhették a Szent István-napot és a Szent Jobb-körmenetet is. 1948 után eredeti formáját tekintve felszámolták, helyette igyekeztek „osztályharcos tartalommal” megtölteni a kommunisták számára erősen nemzeti tartalmú, ezért gyanúsan „nacionalista” ünnepet. Mivel annak teljes megszüntetését, eltörlését mégsem tartották célszerűnek, ezért tartalmi megújítása mellett döntöttek.
Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését 1949. augusztus 20-ra időzítették, s 1949–1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték.
A Rákosi-éra alatt munkás-paraszt találkozók, a beszolgáltatásban élen járó gazdák és termelőszövetkezetek kitüntetése, különböző gyermekprogramok, nagygyűlések zajlottak ilyenkor. A Kádár-korszakban már igyekeztek –emberközelivé” tenni az ünnepet, az alkotmányünnep kereteibe már belefért az államalapításról szóló megemlékezés, továbbá a tisztavatás és az augusztus 20-i tűzijáték, de megrendezték a Dunán a vízi és légi parádét is.
A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, s a Szent István-napi ünnep visszanyerte eredeti tartalmát. 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé tette.
(NSZ/Felvidék.ma)
