Antonín Baťa örökösei tavaly jogerősen megnyerték a Csehországgal szemben 2005-ben benyújtott kárpótlási perüket. A per tétje a felmenőik állam által elkobzott vagyona utáni kártérítés volt, mivel első lépésben kárpótlási kérvényüket a cseh állam elutasította, hivatkozva a Beneš-dekrétumok rendelkezéseire.
Ehhez hasonlóan, most Szlovákiával szemben tették meg az első lépést. Egykor a Baťa család tulajdonába Szlovákia területén tíz cipőgyár és a vonatkozó infrastruktúra tartozott, ezek mai értéke euró milliárdokban mérhető. Az örökösök, a Nash család majd bizonyára eldönti, mekkora összegben számszerűsíti a kárpótlási kérvényt. Hagyjuk a számokat, közelítsük meg a témát tartalmi, jogi szempontból.
Jogi vonatkozások
2009-ben a szlovák törvényhozás elé nyújtotta be az MKP parlamenti képviselőcsoportja a megbékélési nyilatkozatot, amely más javaslatok mellett tartalmazta a Beneš-dekrétumok kárvallottjainak, áldozatainak kárpótlását is. Az akkori kormánykoalíció és az ellenzék további pártjai csípőből vetették el a kárpótlás gondolatát, sőt megerősítették a dekrétumok jogszerűségét, meghosszabbították azok hatályát. Éppen ezért volt meglepő az Antonín Baťa leszármazottai által benyújtott kárpótlási kérvényre a pénzügyminisztérium válasza. Nem vetette el a kárpótlási beadványt, elemzi a kérvény tartalmát és jogszerűségét. Mennyire más megközelítés ez akkor, ha kanadai örökösök fordulnak kártérítéssel az illetékes állami hatósághoz, mint amikor magyar vonatkozású a felvetés? Most ne a dekrétumok egyes rendelkezései, paragrafusai közötti különbségekre koncentráljunk, erkölcsi szemszögből közelítsük meg a kérdést. Borítékolhatjuk, ha Csehország elvetette a kárpótlást, majd az örökösök bírósági perben juttatták érvényre jogos kérelmüket, Szlovákiában is hasonló folyamat várható. Amely ugyan évekig itt is elhúzódhat, de hasonló döntéssel végződhet. Ez pedig precedens értékű lehet, ami felbátoríthatja azokat, akik elkobzott vagyonuk után az államtól eddig semmilyen kártérítést nem kaptak.
Nemes gesztus
Az örökösök, a Nash család nagylelkűen felajánlotta a szlovák államnak, hogy a kártérítésből egyetemet alapít. Amennyiben ez a nemes gesztus befolyásolhatja a jogi döntést, akkor az a család, amelynek felmenőitől a dekrétumok alapján elkobozták 26 hektáros termőföldjét, nagylelkűen felajánlhatja az államnak, hogy a vagyon visszaszolgáltatását követően gazdálkodni fog a parcellákon, gazdagítja majd ezzel a vidék küllemét, dolgozóknak ad munkát, vagyis hasonlóan nemes gesztust tesz a számára kedvező döntést követően.
Elvárjuk tehát az államigazgatástól vagy az igazságszolgáltatástól, hogy tartsa be az egyenlő elbírálás elvét. Erkölcsi oldalról közelítse meg a súlyos témát, egyértelmű, általánosan érvényes döntés(eke)t hozzon.
Farkas Iván/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41607,39651″}
