Ha az Úr engedi és élünk, akkor a megtérésemkor, éppen 60 évvel ezelőtt szent tüzével betöltő Szentlélek Úristen dicséretére, a pneumatikus, Lélek szerinti létrend kutatásra, csodálatára, lírai és prózai magasztalására évtizedek alatt vastag kötetnyi postillát, levelecskét, írást termő hitbeli megragadottságot szeretném megosztani az Olvasóval.
És elmondani testamentumként: Ahol a Lélek, ott élet van (Ubi Spiritus, ibi vita). Ahol pedig Lélek szerinti élet van, ott a bűnök bocsánatát, az emberi mélyrepülésekből felemeltetést, a könnyek gyöngyökké változtatásnak a csodáját éljük át. Pneumatikus, Szentlélek csodákat. El nem tudnám ma már képzelni az életemet másként. Hiszen Szentlélek nélkül lélektelen, sivár, üres, önégető lehetett volna az életem. Hamvába holt cinizmussal vagy nihillel.
De Ő másként akarta. Korai jeleként ennek első könyvfordításom lett: Az élet forrása – a Szentlélek és az élet teológiája (1997) a világhírű remény-teológus, Jürgen Moltmann tollából.
És hogy 77 évesen is a Szentlélek hárfása lehetek, akinek a lelke ezernyi hárfahúrral érzékeli a Szentlélek leghalkabb rezdüléseit a világban, létét jelenlétében a természetben, a hitvilágban, a létcsodákban, a multivezumokban és a személyes létezés minőségi fordulataiban, az egyedül az Ő kegyelme. Sola gratia Spiritus Sancti.
Az anyaszentegyház jeruzsálemi születésnapját, amikor mindenki a maga nyelvén hallotta Isten nagyságos dolgait, és tűzlángocskák jelentek meg, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre (ApCsel 2,3). Ez a belső világukat is felizzító, szent tűz, izzás most is spirituális hódolatot, tiszteletadást, hommáge spirituelle-t ébreszt a lelkemben. Magas izzást, fehérizzást, szent belső tisztulást – ahogyan a zseniális hívő katolikus paleontológus, bölcselő, Teilhard de Chardin sok írásában fogalmazott.
Közel félezer Szentlélek ihlette, Róla szóló írásomból válogattam az Igebölcsők-Szóbölcsők kötetbe mintegy félszázat, amit elektronikus magánkönyvtáramban mindenki számára nyitva álló polcon helyeztem el. Közzététel szándékával, közkönyvtár jelleggel. Beiratkozás nélkül használható, hasznosítható. Szerintem
a Lélek titokfejtő nagy 21. századi munkálkodásából hagy ki csodálnivaló, megragadó pillanatokat az, aki nem lapoz bele a kötetbe. Engem is az élő lapozgatás késztetett írásra, Isten cselekedeteinek szemlélése, felismerései nyomán. A Szentlélek írnokaként
– mások számára készített feljegyzések ezek.
Az a dolgom, hogy amit láttam, lejegyezzem. Azt hagyjam hátra, a 20. század második felének, a 21. század első negyedének tanújaként. Ami rajtam állt, a csodák lejegyzése, azt megtettem. Hogy kiben ébred ezek iránt érdeklődés, az is a Lélek munkája lesz!
Nem véletlen, hogy a csontjaimba rekesztett tűz, a szívemben fellobbant fehér izzás inspirált arra, hogy éveken át Heidelbergben, ösztöndíjas hallgatóként, 45 évesen újra egyetemistává válva, a coetus pneumatologorumban, Szentlélek iskolában tanulmányozhattam japán, dél-koreai, amerikai, észt, brit doktoranduszokkal a Lélek világméretű, univerzális és kozmikus, valamint személyes és közösségi munkáját, s lett ennek eredménye doktori értekezésem.
Vallom: Krisztus Urunk és Szentlelke nélkül semmit sem cselekedhetünk, még csak meg sem mozdulhatunk.
Hitünk tanítója, Kálvin János gondolatmenete a gondolkodó, bölcsülő, istenkereső emberiség iránytűje marad: Szentlélek nélkül maga Isten léte és neve is csak üres lebegés lenne. Ő az, aki igazzá, valóssá, élővé pecsételi el szívünkben a Szentháromság létezését. Ő a Spiritus Vivificans, a megelevenítő, éltető Lélek.
Isten mennyei Jeruzsálemének oltárára helyezem most gondolatban és hitben azokat a reformáció korabeli műfajjal postilláknak, levelecskéknek hívott írásokat, amelyek az elmúlt időszakban engem is ihlető Szent Lélek alkotásai. Isten dicsőségére, Testvéreim szívének, gondolatainak ihletésére.
Keretbe foglaló, 2025 pünkösdjére kapott megfogalmazással ajánlom felfelé az Úrnak, kifelé mindenkinek ezeket, remélve, hogy a kibontott üzenetet pünkösdhétfőn élőben is megoszthatom Testvéreimmel.
Békefy Lajos/Felvidék.ma
