Történelmet írt tegnap a Fidesz-KDNP: a szabad választások történetében most először fordult elő, hogy jobbközép pártok kormánypozícióból újrázni tudtak.
Mégpedig nem is akárhogyan: Orbán Viktor miniszterelnök pártjának újabb kétharmados parlamenti többsége karnyújtásnyira van – két „billegő” körzeten múlik. Az átszavazások miatt ezért még néhány napig várni kell a végeredményre, az azonban egészen biztos: a Fidesz-KDNP kormánya folytathatja munkáját, mégpedig igen komoly felhatalmazással.
Az említett bizonytalan körzetek közül az egyik a főváros 18. kerületében található. Ez a körzet akkor is figyelemre méltó lenne, ha nem volna ilyen szoros a verseny. Eredetileg ugyanis itt indult volna az a Simon Gábor, akiről a választások előtt derült ki, hogy bécsi számláin százmilliókat parkoltat s ebből pattant ki aztán a bissau guineai útlevelek botránya is. Amibe az MSZP alelnöke belebukott és komolyan megtépázta a párt renoméját is – már ami még abból megmaradt. Simon helyett aztán azt a Kunhalmi Ágnest indították a baloldali összefogók, aki pedig – az MSZP oktatáspolitikusaként – szintén a választások előtt keveredett egy kínos diplomabotrányba.
Ennek ellenére közte és Fideszes kihívója, Kucsák László között rendkívül szoros verseny bontakozott ki. 98 százalék feletti feldolgozottságnál harminc szavazatot sem éri el a kettejük közötti különbség. Ezért itt már az érvénytelenné nyilvánított szavazatok újraszámlálása is perdöntő lehet, de ennél is nagyobb súllyal esik a latba az a több száz szavazat, amely az átjelentkezések folytán fog beérkezni a következő napokban.
A másik ilyen szoros versenyt hozó körzet a miskolci 2-es számú egyéni választókerület, itt a fideszes, a baloldali és a jobbikos jelölt áll fej-fej mellett (a köztük lévő különbség egy százalékon belül van).
A Fidesznek a kétharmad eléréséhez 133 mandátumra van szüksége. Jelen állás szerint ez meglenne, a baloldalnak 38, a Jobbiknak 23, míg az LMP-nek 5 képviselője lesz az új parlamentben.
Ami a választások általános képét illeti: A Fidesz-KDNP a listás szavazatok 44,46 százalékát szerezte, a „kormányváltók” 26 százalékot, a Jobbik 20,6 %-ot szerzett, az LMP pedig 5,27 %-kal ismét bejutott a parlamentbe. A 106 egyéni választókerületben egyértelműen a Fidesz tarolt: jelöltjeik 96 helyen nyertek, a baloldalnak ez csupán 10 kerületben sikerült, ebből is 9 Budapesten. A fővárosban megfigyelhető tehát a vörös újjáéledés, erre a nemzeti oldalnak komolyan oda kell figyelnie az őszi önkormányzati választásokon. A Jobbiknak sehol sem sikerült egyéniben nyernie, azonban általánosan elmondható, hogy mindenütt erősíteni tudtak, önálló pártként a második erővé küzdötték fel magukat
Érdemes áttekinteni a levélszavazatok – vagyis a határon túli magyarok szavazatainak alakulását. A névjegyzékbe 193 793 választó regisztrálta magát, érvényes szavazólapot 62972 főnek sikerült produkálnia, ami árulkodó adat… Az érvényesen szavazók döntő többsége, 95 százaléka a Fideszre voksolt, ez 60 059 szavazatot jelent. A Jobbik ennél lényegesen kevesebbet, 1457 szavazatot kapott, de még így is majdnem kétszer annyit, mint a baloldali kormányváltók, akik 777-et. Az LMP 274 voksot kapott, míg a többi párt vagy szervezet jó esetben is néhány tucatnyi határon túli szavazó bizalmát élvezte.
A Magyarországon állandó lakcímmel nem rendelkezők csak országos listára szavazhattak, így az ő szavazataik a kétharmadot illetően most nem perdöntőek – e tekintetben, mint fentebb írtuk, a bizonytalan egyéni választókerület végeredménye a kulcskérdés. A tény, hogy e választáson már részt vehettek a határon túl élő magyar állampolgárok, szintén történelmivé teszi a 2014-es országgyűlési választásokat.
Míg a győztek kormánypártok érthető módon önfeledten ünnepeltek a Duna partján található – szintén nemrégiben átadott „Bálna” előtt – a vesztes baloldali összefogás pártjai láthatóan maguk alatt voltak az eredménytől. A legelemibb tisztességet is mellőzve nem gratuláltak a győztesnek, lényegében tovább folyt a mocskolódás a választási rendszer kétségbe vonásával. Gyurcsány Ferenc volt kormányfő szemmel láthatóan alig bírta magát tűrtőztetni, épp csak az nem csúszott ki a száján, hogy ostobának nevezze azt a több mint kétmillió magyart, aki Orbán Viktoréknak szavazott újra bizalmat.
A Jobbiknál sem uralkodott ünnepi hangulat. A kampányretorikában kormányzásra készülő párt noha erősített – dacára az új választási rendszerből fakadó „nehézségeknek” – Vona Gábor beszéde mindennek nevezhető, de lelkesnek nem. A pártelnök ugyanakkor azt ígérte: 2018-ra felépítik az erős Jobbikot, amely le tudja váltani az újabb – immáron harmadik – Orbán-kormányt.
Mindenképpen meg kell még említeni az LMP által elért tisztes eredményt. A párt bejutott a parlamentbe, 5 képviselőjük lesz. Ez azért tisztességes eredmény, mert korábban a pártban szakadás történt, több képviselőjük elhagyta a szervezetet – ők aztán létrehozták a Bajnaiékhoz és Gyurcsányékhoz csatlakozó elvtelen Párbeszéd Magyarországért nevezetű formációt. Ugyanakkor figyelemre méltó Schiffer András azon tegnap esti megjegyzése, amely egy megújuló MSZP-vel való együttműködés lehetőségét vetítette elő.
Akárhogy is történjék: a Fidesz-KDNP újabb négy évig önállóan irányíthatja az országot anélkül, hogy politikai alkukra kényszerülne, legalábbis belföldön.
SZD, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45035,43442,45038″}
