Október elsején kiállításra és könyvbemutatóra invitálta a közönséget Szencen a Városi Művelődési Központ. Az újonnan megnyitott, második emeleti kiállítótermek és a koncertterem adott otthont a vendégek és az alkotók találkozójának.
Megnyílt Nagy József festőművész 9. tárlata, majd Bárdos Ágnes és Böröndi Lajos mutatta be a költő, A Bárány vére című új verseskötetét. Az október 15-én koszorúzással kezdődő XXXIX. Szenczi Molnár Albert Napok első állomása volt az esti találkozó.
Meglepően sokan jöttek el, hogy találkozzanak az alkotókkal. Nagy József festőművész és Böröndi Lajos költő már otthonának tekinti Szencet. A festőművész nagy hódolója Szenczi Molnár Albert munkásságának, vallási és a csallóközi egyszerű emberek életét bemutató alkotásaival akar hozzájárulni a rendezvénysorozat gazdagításához. Ezzel szeretné megköszönni a szenciek odaadó szeretetét. A festményeken kívül láthattuk a művész faliszőnyeg-tervezeteit is, ezek már vallási tárgyú alkotások. Költők, írók ihlették és mindegyiken átsugárzik a belső optimizmus. Egy-egy képen már az expresszionizmus jelei is megmutatkoznak. Istenbe vetett hite kísérte egész életében a nagyon szegény családból származó, a magyarsága miatt oly sokat zaklatott művészt. Csak remélni lehet, hogy egyszer lesz egy nagy tér, ahol Nagy Józsefnek, ha nem is mindegyik, de legtöbb alkotása látható lesz majd.
A találkozóra Mosonmagyaróvár küldöttsége és a barátok, köztük nagyon sok fiatal kísérte el és kíváncsian várta a költő, tanár, Böröndi Lajos bemutatkozását, amelyen A Bárány vére című új verseskötetét dedikálta az olvasóknak. Bárdos Ágnes olvasta fel Böröndi Lajos verseit és közösen teremtettek kellemes hangulatot. A beszélgetésen átsugárzott az egymás iránti baráti szeretetük. A költő kalandos élete a versek tárgya. „Az utolsó jogán” című kötetzáró soraiban így vall a költő a versírásról és a könyvről: „A vers a létezés egyik formája. Verset írni jó, de ritka ajándék a lehetőség. Verset írni, ugyanis lehetetlen. Elindul a toll és elfárad a szándék. Leíródnak látszatra összetartozó sorok, s másnapra semmiségnek látszik az egész. Verset írni ugyanis csak úgy lehet, ha a felettünk való segít benne. Velünk kínlódja ki azt. A Bárány vére is így született, vérben és verítékben. Nehezen és nagyon könnyen. Ihlető élménye a Magyaróváron megfeszítettek, lemészároltak voltak, Magyaróvár ´56-ja, amely mára már sokaknak nem több, mint alkalom saját maguk fontosságának kiemelésére.
A Bárány, az a bibliai, az a Jelenések könyvének félelmetes szörnyű báránya figyel bennünket. Bennünket, eltévelyedetteket. S számon tart.
Az utolsó szó jogán mit is mondhat a költő Nagy Imre elrepedt szemüvegén át személve a világot?
Irgalmazzon nekünk az Isten!“
Október 15-én, a XXXIX. Szenczi Molnár Albert Napokat megnyitó koszorúzást követően az est vendége Gáti Oszkár Jászai-, és Kisfaludy-díjas színművész lesz majd. „Ha megérinthetnélek“ a címe önálló estjének.
A könyvről bővebbenITT olvasható.
Felvidék Ma, hk