A szlovák belügyminiszter a nyilvánvalóan a szlovák alkotmánnyal ellentétes állampolgársági törvényt rendeleti úton kozmetikázza, a feje tetejére állítva ezzel a jogszabályi hierarchiát – olvasható a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) legfrissebb elemzésében, amely a február elsejével hatályba lépő szlovák állampolgársági rendelet jogi következményeit vizsgálja. A négyoldalas dokumentumban az NPKI többek között azt írja, Kaliňák rendelete elsősorban a felvidéki magyarok ellen irányul, és sérti a jogbiztonság elvét.
„A rendelet az állampolgársági törvényhez képest egy plusz feltételt tartalmaz, mégpedig az állandó lakóhely követelményét az idegen ország állampolgárságának megszerzése idején. Ezzel a rendelet ellentétes az állampolgársági törvény rendelkezéseivel, ami sérti a jogbiztonság elvét. Az alsóbb szintű jogszabály felsőbb szintű jogszabályba való ütközése miatt a kérdést az alkotmánybíróság elé lehetne vinni, de a testületnek az állampolgársági törvény alaptörvény-ellenességének kérdésében tanúsított méltatlan magatartása alapján joggal feltételezhetjük, hogy a taláros testület ezúttal is csak elodázná a döntést, vagy az előzővel megegyező cinikus végkifejlet születne” – olvasható az elemzésben.
A dokumentumban leszögezik, hogy a rendelet az állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok többségének helyzetén semmit sem javít, hiszen ők – hasonlóan a többi külhoni közösségbeli társaikhoz – állandó magyarországi lakóhely hiányában, azaz szülőföldjükön élve és dolgozva szerezték meg az anyaországi állampolgárságot. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ők még a mostani rendelet alapján sem kaphatnák vissza állampolgárságukat, hiszen a magyar kedvezményes honosításnak eleve nem volt feltétele a magyarországi lakóhely megléte. Kaliňák rendelete ezzel az állampolgársági törvény 2010-es módosításához hasonlóan elsősorban a felvidéki magyarok ellen irányul” – írják.
Az NPKI emlékeztet, 2010-ben, a szlovák állampolgársági törvény megalkotásakor a Fico-kormány kifogásolta, hogy a magyar állampolgárság a Magyarországhoz fűződő élő kötelék, vagyis magyarországi állandó lakóhely vagy tartózkodási engedély nélkül is megszerezhető.
Hozzáteszik: a szlovák belügyminiszter a nyilvánvalóan a szlovák alkotmánnyal ellentétes állampolgársági törvényt rendeleti úton kozmetikázza, a feje tetejére állítva ezzel a jogszabályi hierarchiát. „A rendelet azoknak teszi lehetővé a szlovák állampolgárság visszaszerzését, akik nem Szlovákiához, hanem egy idegen államhoz fűződő élő köteléküket tudják igazolni. A kérelmek elbírálásakor fogjuk majd látni, valóban államérdeknek számít-e, ha valaki a könnyebb boldogulás reményében hagyta el Szlovákiát” – fogalmaznak.
Bírálta a miniszteri rendeletet Gál Gábor, a Most-Híd parlamenti képviselője is, aki a Duna televíziónak úgy fogalmazott: a miniszter félistenként egyedül dönthet arról, kinek adja vissza az állampolgárságát. A politikus szerint ez a módszer a totalitárius rendszerekre jellemző, ám ezzel együtt is azt ajánlja a felvidéki magyaroknak, hogy próbálják visszakérni szlovák állampolgárságukat. „Ki lehet használni ezt a rendeletet arra, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróságon alátámasszuk azt, hogy Szlovákia ebben az esetben mennyire törvénytelenül, alkotmányellenesen, az emberi jogokkal ellentétesen jár el” – vélekedett.
Kaliňák rendelete Lomnici Zoltán szerint sem jelent megoldást a felvidéki magyarok számára. Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke egy interjúban arról beszélt, hogy a héten a strasbourgi bírósághoz fordulnak, amelyhez a jogalapot a jogorvoslat lehetőségének a hiánya biztosítja.
Mint azt korábban megírtuk, egy miniszteri rendelet alapján februártól a pozsonyi belügyminisztériumtól kaphatja szlovák állampolgárságát vissza az, aki a 2010-es jogszabály miatt vesztette el. Az érintettek akkor igényelhetik vissza állampolgárságukat, ha külföldi államban bejelentett állandó lakóhellyel vagy szlovák tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, illetve ha azt az államérdek megkívánja.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51709,51585,51494,51284,50960,50487″}
