A jövőben akár 200 eurós különbség is lehet az állami és nem állami intézmények alkalmazottai között. A szakmai szervezetek a szakszervezetekkel egyeztetnek az egységes álláspont érdekében július 27-én.
Az egészségügyi szakmai – és szakszervezetek arról kívánják meggyőzni a szaktárca vezetését, hogy az egészségügyi dolgozók közös jutalmazását szabályozó törvény úgy módosuljon, hogy ne csupán az állami kórházak, hanem valamennyi intézmény dolgozóját érintse. Amennyiben nem így lesz, bekeményítenek és különféle nyomásgyakorló akciókat indítanak.
Az Alkotmánybíróság az Orvosi Kamara kezdeményezésére helyezte hatályon kívül a nővérek bérezését rendező, 2012-ből származó jogszabályt, arra hivatkozva, hogy a magánintézményeknek nincs elegendő pénzük a béremelésre. Most a szakszervezet viheti Alkotmánybíróság elé a nővérek és más egészségügyi dolgozók bérezésének ügyét, amennyiben a törvénymódosítás nem az ő elképzelésük szerint zajlik, hiszen a jövőben szerintük, akár 200 eurós különbség is lehet az állami és nem állami intézmények alkalmazottai között.
Ezért az egészségügyi nővérek, fizioterapeuták, mentősök és mások érdekképviseleteinek legfőbb követelése, hogy az új bérezési jogszabályok mindenkire kiterjedjenek, és a tárcaközi egyeztetés keretében ezt és még két további pontot az egészségügyi minisztérium illetékeseivel is szeretnék megvitatni. Előtte azonban még szerdán, július 27-én a szakmai szervezetek a szakszervezetekkel egyeztetnek az egységes álláspont érdekében.
„Azt szeretnénk elérni, hogy a törvénynek országos hatásköre legyen, azaz ne csak az egészségügyi minisztérium fennhatósága alatt működő intézményeket érintse, s hogy a törvény vegye figyelembe az adott szakterületen ledolgozott évek számát, illetve a szakszervezetek által már jó néhányszor előterjesztett bérezési koefficienseket is” – nyilatkozta Anton Szalay, az Egészségügyi Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
Az egészségügyi tárca szívén viseli a reszort dolgozóinak sorsát, nyitott a tárgyalásra, és érdeke, hogy az egész ágazatban növekedjenek a bérek, de figyelmeztet a 2012 után kialakult helyzetre, mikor a nem állami intézmények nem rendelkeztek elegendő anyagiakkal a nővérbérek emelésére. „Emlékszünk arra a féléves időszakra, amíg érvényben volt a nővérbéreket szabályozó 62-es számú törvény az állami és magánszektorban egyaránt , de ez utóbbiban azt nem tudták teljesíteni. Ebből kiindulva, mi a béreket csak az állami intézményekben tudjuk garantálni” – mondta el Zuzana Čižmáriková szóvivő.
Amennyiben a szakmai és alkalmazotti érdekképviselet nem jutna dűlőre a szaktárcával való egyeztetés során, készen áll a nyomásgyakorló akciókra. Annak formáiról a törvénymódosítást szintén megvitató, augusztus 24-ei háromoldalú érdekegyeztetést követően döntenek.
BA, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”53700,53322,52505,52200,48877″}
