1886. december 19-én 116 taggal megalakult a Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, a mai Duna Menti Múzeum elődje. A múzeum gyűjtőterülete Komáromra és környékére terjedt ki. A múzeumba nagy számba kerültek Brigetio illetve más római lelőhelyekről különböző római emlékek, így kőemlékek is. Az intézmény gyűjteményében található kőemlékekről 1984-ben jelent meg egy katalógus, amelyet Ratimorská Piroska régész jegyzet. A szerző a fent említett műben 85 kőemléket és további 5 a komárom környékén működő hamisító műhely termékét ismertette.
A révkomáromi erődvonal legnagyobbik, VI. számú bástyája, az 1850-es évek első felében készült el. A bástyát 1970-es években kezdték felújítani, amely munkák 1990-ben fejeződtek be. A bástya déli rondellájában 1993-ban nyílt meg a múzeum új kiállítóhelye, a római kőtár. A kiállítás elkészítéséért a Duna Menti Múzeum 1993-ban elnyerte Az év kiállítása címet, míg 1994-ben EUROPA NOSTRA díjjal jutalmazták. A kiállítás a nyári turista szezonban napjainkig látogatható. Az itt kiállított római kőemlékeket 1992-1995 között restaurálták. Ekkor készítették a belső helyiségekben elhelyezett 10 másolatot, amelyek más „távolabbi” lelőhelyekről származnak. Vezető a kőtárhoz 2002-ben jelent meg, amelyet Friderike Harl és Lőrincz Barnabás írt. A vezető három nyelven: magyarul, szlovákul és németül jelent meg, amely 57 eredeti római kőemlék és 10 másolat leírását tartalmazza. Földrajzilag a kiállított tárgyak Komárom és annak szűkebb környékéről kerültek elő (kivételt csak a másolatok képeznek).
Már maguk a rómaiak is nagy előszeretettel használták fel korábbi kőemlékeiket táboraik késő római átépítése során. Ez a helyzet az idő múlásával sem változott. A Kárpát-medencében megfordult különböző népek másodlagosan felhasználták a rómaiak használati tárgyait, így a kőemlékeket is. Jó példa erre a mai Komárom területéről az 1980-as évek folyamán Trugly Sándor régész által feltárt avar temető és telep részlet a Hajógyár területéről. A mai Sirály kollégium területén Trugly egy 153 síros avar temetőt tárt fel. A feltárás második szakaszában, 1987-1989 között egy településrészlet is feltárásra került. Számunkra érdekes a 4-es számot viselő objektum, amely egy földbe mélyített szabálytalan négyzet alakú ház volt. A ház északkelet sarkában egy beomlott tűzhely került napvilágra, amelyet római kövekből állítottak össze. Az előkerült kövek közül két töredéken díszítés és betűk maradványai őrződtek meg. Az ásató szerint ezen töredékek feltételezhetően egy szarkofágból származhattak. Az első töredéken két betű részlete, mégpedig egy S és alatta egy P vagy R betű ismerhető fel. A második töredéken két félköríves vonal vehető ki, amelyek egy koszorúra emlékeztetnek. A szalaggal díszített koszorú a római síremlékeken a katonai győzelmet, győzelmeket szimbolizálta és inkább sír sztéléken elterjedt motívum volt.
A kőemlék töredékek származási helye nem ismert, de feltételezhetően a közeli Brigetioból kerülhetett a Duna bal partjára.
Hamarosan folytatjuk.
Mathédesz Lajos, Felvidék.ma
Fotó: komarno.sk