Sok a hasonlóság Szlovákia és Magyarország turizmusában. Mindkét országban erős a területi koncentráltság és a szezonalitás. Itt is, ott is a főváros vonzza a legtöbb külföldi turistát, emellett egy-egy régió tudott kiemelkedeni.
Magyarországon a Balaton, Szlovákiában a Tátra. Egyik helyen sem tudják kihasználni a természeti adottságokat, és infrastrukturálisan jelentős elmaradásokat kell behozni. Az Index összehasonlította a két országot.
A European Travel Commission kutatása szerint az emberek elsősorban a kellemes klíma, a természet és a kulturális kínálat szerint választanak úti célt. Különösen vonzónak tartják a tengert és a magas hegyeket. Tenger sem Magyarországon, sem Szlovákiában nincs, magas hegyek viszont vannak északi szomszédunknál. Magyarország viszont a Balaton miatt lehet vonzó. Mindkét országban erős a területi koncetráltság, a turisták többsége a fővárosokat látogatja.
Tranzitországok
Idén az első félévben 17,3 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, öt százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ők összesen 43,2 millió napot töltöttek el Magyarországon, ami három százalékkal haladja meg az előző éve azonos időszakának adatát – derül ki a statisztikai hivatal számaiból. A beutazóknak azonban csak kis százaléka tölt vendégéjszakát itt, egy korábbi felmérés szerint alig tizede. Szlovákiában 14,7 millió külföldi lépte át a határt az év első három hónapjában, ami 15,1 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest, és összesen 4,9 millió vendégéjszakát töltöttek az országban. A két ország ebből a szempontból nagyon hasonlít, a külföldiek nagy arányban átutazók, vagy csak egy napra érkező bevásárlóturisták.
A statisztikák alapján Európa a világ turizmusának központja, a kétezres évek elején a nemzetközi turizmus évi 460 milliárd dolláros forgalmának körülbelül felét kontinensünk bonyolította – olvasható Magyarország turizmusfejlesztési stratégiájában. Világelső a kontinens a beutazások számát nézve, 58 százalékos a részesedése. A koncentráció Európán belül is megfigyelhető. A turisztikai forgalom 85 százaléka az EU tagállamaiban zajlik. A világ tíz legnépszerűbb országából hat az EU tagja. Magyarország és Szlovákia tehát az uniós csatlakozással a világ legnagyobb turisztikai piacának részévé vált: az utazást jelentősen könnyíti, hogy nincsenek határok. Felmérések igazolják, hogy az EU-polgárok kétharmada az unióban tölti szabadságát, például a Magyarországon eltöltött vendégéjszakák majdnem 70 százalékát az unióból érkező vendégek teszik ki.
Mivel közös a határ, a két ország közötti forgalom is igen nagy [1]. Szlovákiába Magyarország felől 8,46 milliószor használták a határt, Szlovákiából Magyarország felé 7,87 milliószor.
Területi koncentráltság
Magyarországot az elmúlt évtizedben a nemzetközi turistaforgalom alapján a világ 15 legnépszerűbb országa között tartották nyilván (a bevételeket nézve rosszabb helyen állunk) – olvasható a turizmusfejlesztési stratégiában. A szlovák turizmusfejlesztési stratégiában elismerik, hogy az ország turizmusának fejlettségi szintje az európai átlag alatt van, általában alulértékelik az ágazat fontosságát. Ez abban nyilvánul meg, hogy a turisztikai ágazatban dogozóknak alacsony a társadalmi presztízsük. A turizmus jelenlegi helyzetének elsődleges oka a stratégia hiánya, a rossz marketing és az alacsony színvonalú szolgáltatások.
Mindkét országban erős a területi koncentráltság. Magyarországon Budapest és a Balaton térsége képviseli a turizmus tejesítményének közel felét. Mindkét hely alapvetően a tömegturizmusra rendezkedett be. Az összes vonzerő 42 százaléka Budapesten koncentrálódik, a nemzetközi vonzással is bíró rendezvények 76 százaléka, az országos vonzerejűek 56 százaléka található a fővárosban. A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régiók Magyarországon Budapest (41 százalék) és Nyugat-Dunántúl (25 százalék). Jellemző mindkét régióra, hogy a főszezonban nagyon sok embert tud fogadni, szezonon kívül viszont igen kicsi a kihasználtság. Erős a szezonális koncentráltság, és kevés lehetőség a szezon meghosszabbítására. Emiatt a szolgáltatók rövid távú profitmaximalizálásra törekszenek.
A főváros túlsúlya Szlovákiában is érezhető, a gazdasági tárca [2] adatai szerint a külföldi turisták több mint fele legalább egy éjszakát eltölt Pozsonyban. Évente majdnem hatszázezren látogatnak a városba. Ugyanakkor a Tátrában összességében több vendégéjszakát töltenek. A különbség oka, hogy Pozsonyban rövid ideig maradnak, a hegyekben pedig hosszabb időt töltenek a turisták.
Balaton és Tátra
A főváros mellett Magyarországon a Balaton térsége vonzza a legtöbb turistát. A Magyar Turisztikai Hivatal honlapján található regionális fejlesztési stratégia szerint a Balaton hanyatló úti cél, ezt próbálják megváltoztatni 2007-2013 között. A hanyatlás jelei például a víz instabil állapota, a jelenlegi turisztikai kereslet gyenge fizetőképessége, az erős szezonalitás és a koncentráció a parti sávban, a szolgáltatások változó színvonala, a marketing gyengeségei, az infrastruktúra hiányossága. Az 1990 előtti kereslet eltűnt, és ezt máig nem sikerült pótolni, a megmaradt külföldi forgalom folyamatos csökkenését már a megélénkülő belföldi érdeklődés sem tudja ellensúlyozni.
Szlovákia fő idegenforgalmi vonzerejét a hegyek és ezen belül a síutak jelentik. Az északi területeket főleg télen látogatják a sportok kedvelői, a déli országrészbe a termálfürdők miatt érkeznek turisták. A külföldiek 29 százaléka a hegyekbe utazik, 22 százalék kifejezetten a síelés kedvéért látogat az országba (csak a téli szezonra szűkítve ez felugrik 47 százalékra), víz mellé pedig 11 százalék megy. Magyarországról bevásárlóturisták érkeznek a legtöbben, ezt követi a családlátogatás, végül az üzleti utak.
A téli sportot kedvelői között régóta népszerűnek számít a Tátra, az országban ez a legfontosabb régió. Évente több mint félmillióan utaznak a Tátrába üdülni, ez a Szlovákiába beutazó turisták ötöde. Azt a szlovák szakemberek is elismerik, hogy a térség adottságai nincsenek kihasználva, óriási potenciál van a régióban.
Határ menti régiók
Érdemes még megemlíteni néhány határ menti régiót, amelyek az azonos természeti adottságok miatt azonos közönséget vonzanak. Ilyen például Szlovákiában a dunai régió, amely szorosan kapcsolódik a magyarországi észak-dunántúli régióval, ezen belül a Szigetközzel. A régióba jellemzően a kevésbé jómódú szlovák családok utaznak, akik olcsón tudnak itt nyaralni. Külföldi irodák csak Csehországból hoznak ide turistákat, Magyarországról pedig a családi kapcsolatok révén utaznak oda sokan.
Hollókő
Hasonló a szlovák Gömör régió, itt a határon található barlangrendszer terjeszkedik ki mindkét országba, Magyarországon az aggteleki barlangok kapcsolódnak ide. Ebben a térségben is a belföldi turizmus a legnagyobb, évi 170 ezren látogatnak ide. A szlovák régió kevéssé haszálja ki adottságait. A magyar részen három világörökségi helyszín is van, Hollókő, az Aggteleki-cseppkőbarlag és a Tokaji borvidék. Itt már sokkal jobban kihasználják az adottságokat, folyamatos fejlesztések révén egyre több turista látogat ebbe a régióba.
Repülőterek és fapadosok
Ferihegyen júniusban 814 ezer utas fordult meg [3], 0,1 százalékkal több, mint tavaly. A pozsonyi reptéren az egész első félévben [4] volt 630 ezer utas. Az eddig megszokott 30-40 százalékos (sőt 100 százalékos) növekedés jelentősen visszaesett. Fontos különbség a két repülőtér között, hogy míg Ferihegyre egyre több fapados légitársaság jelenti be érkezését (legutóbb az ír Ryanair [5]), addig Pozsonyból tavaly kivonult a második legnagyobb diszkonttársaság, az EasyJet. Ráadásul a SkyEurope is egyre több járatát helyezi Pozsonyból Bécsbe. Az is igaz, hogy a Ryanair egyre több járatot indít Szlovákiából.
A másik különbség, hogy a budapesti repülőteret sikerült privatizálni, a pozsonyi repülőtér magánosítását azonban leállította a kormány. Eredetileg a TwoOne osztrák-szlovák cég vette volna meg a repteret. Nagyszabású tervek is napvilágot láttak, vasútvonalat szeretnének építeni a bécsi és a pozsonyi reptér között.
Index, FelvidékMa
