Nemzetközi vita folyik a készülő szlovák sajtótörvényről, amellyel a kormány kordába akarja szorítani a szabad véleménynyilvánítást és meg akarja változtatni a nyomtatott sajtó jellegét. A korlátlan válaszadási lehetőség ugyanis erről szól. Tagadja azt az általános elvet, hogy „a tény szent, a vélemény szabad”. És fejére állítja a rendszert, mert a hatalmat akarja védeni az alattvalókkal szemben.
A kulturális miniszter azt állítja, hogy javaslata megfelel az európai szabványoknak. A nemzetközi szakértők viszont a hatalom érdekérvényesítésének túlsúlyára figyelmeztetnek. Egyrészt: a válaszadás jogának kiterjesztését tartják eltúlzottnak, másrészt a kulturális tárca azon jogkörét, hogy megítélje, könnyelműen bánik-e a sajtó egyes veszélyes jelenségekkel vagy társadalmat veszélyeztető formában taglal-e bizonyos ügyeket. Itt ugyanis felmerül a kérdés: aki például a kommunista rendszer bűncselekményeiről cikkezik, az vajon gyűlöletet szít-e a kommunistákkal szemben? Ki fogja eldönteni és milyen alapon, hiszen nálunk legálisan működik a kommunista párt. Haraszti Miklós, az EBESZ médiaszakértője azért tiltakozott Ján Kubiš külügyminiszternél ezek ellen a cikkelyek ellen, mert értelmezésük tisztázatlan, önkényes döntéseket tesz lehetővé, a szerkesztőségek autonómiáját és a sajtószabadságot korlátozza. Arne König, az Európai Újságíró-szövetség elnöke azt kifogásolja, hogy a jogszabály a kulturális minisztériumot jogosítja fel különféle pénzbüntetések kiszabására, ezzel lényegében lehetőséget teremt az ügyeletes hatalomnak a számára kellemetlen sajtótermékek anyagi tönkretételére. A Columbia Egyetem újságírás professzora, Richard Wald még azt is hozzáteszi: a változó kormányokkal változnak a sajtóval szembeni elvárások, a büntetések következményei azonban visszafordíthatatlanok. A törvénynek ezért garantálnia kell, hogy büntetést csak független felülvizsgálati szerv szabhat ki, nem egy minisztérium. A közpolitika helyzetét figyelő Freedom House szervezet szerint még a leginkább korlátozó francia sajtótörvény sem ad büntető jogkört a végrehajtó hatalomnak. Egységesen utasítják el a szakértők a tervezett korlátlan válaszadási jogot is, amelyet Európában kizárólag Franciaország ismer. Ezt szerte a világon a tárgyi tévedések vagy hamis állítások helyreigazítására korlátozzák. A szlovák elképzelést a politikusoktól féltik, akik így maguk határozhatnák meg, mi jelenjen azokban az újságokban, amelyeket nem ők adnak ki. Marek Madarič miniszter nem zárta ki, hogy a nemzetközi szervezetekkel tárgyaljon, azt viszont igen, hogy a parlamenten kívül egyeztessen a vitás kérdésekről a készülő törvény hazai ellenzőivel.
Felvidék Ma, gyr
