Budapesten tartotta ülését a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). Ezen többek között deklarálták, hogy az Európai Unió segítségét kérik Erdély területi autonómiájának elérése érdekében. A tanács ülésén az UMDSZ kívül valamennyi jelentős határon túli politikai szervezet képviseltette magát. A Magyar Koalíció Pártjából Duray Miklós vett részt a tanácskozáson.
Duray Miklós szerint a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsnak „hézagpótló” szerepe is van, mivel a MÁÉRT megszűnésével egyben megszűnt az a politika fórum is, amelyen egyeztethetnének egymással a Kárpát-medencei politikai szervezetek. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács 2004-ben jött létre, akkor a Magyar Koalíció Pártja még nem volt jelen – most először képviseltette magát megfigyelői minőségben.
Tőkés: Koszovó példája lebeg Erdély szeme előtt
A testület újonnan megválasztott elnöke, Tőkés László (a képen), romániai európai parlamenti képviselő mindenekelőtt örömét fejezte ki amiatt, hogy egyre bővül a magyarság törekvéseiért küzdők köre, azaz a felvidéki után immár a délvidéki magyar szervezetek esetében is tapintható a nagyobb összefogás és jelenlét. Egyik leglényegesebb közös céljukként említették a nemzeti önazonosság megőrzését, és a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák rendszerének kiépítését. A református püspök egyúttal hangot adott aggodalmának is, mégpedig a magyar közösségek által lakott országokban szinte mindenütt erősödő magyarellenesség miatt, amely egyre inkább nem csak verbális agresszió, hanem tettlegesség formájában is megnyilvánul. Ennek kapcsán ismételten felhívta a figyelmet a csángók többféle módon megnyilvánuló és még mindig megoldatlan helyzetére.
A tanács egy állásfoglalást is elfogadott. Tőkés a legfontosabb döntéseikkel kapcsolatban közölte: a KMAT a küszöbön álló bukaresti NATO-csúcs alkalmából a NATO-tagországokhoz fordul, hogy tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává békés, demokratikus eszközökkel történő kisebbségi autonómiai törekvések támogatását, összhangban a koszovói helyzet rendezésének alapjául szolgáló Ahtisaari-tervvel.
A testület támogatja továbbá a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európai Tanács Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését, és az ahhoz kapcsolódó Memorandumot, amely a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó határozat elfogadását szorgalmazza.
A Tanács egyúttal reményét fejezte ki annak érdekében, hogy az idén sorra kerülő szerbiai és romániai választásokon az autonómia ügye iránt elkötelezett személyek jutnak mandátumhoz a magyar szervezetek színeiben.
További lényeges határozatot érintve a szintén jelen lévő Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke elmondta: megelégedéssel értesültek róla, hogy a horvát kormány elismerte Koszovó függetlenségét, és kezdeményezi vele a diplomáciai kapcsolatok felvételét. Úgy véli, ez hozzájárul a térség stabilitásához, mind a magyarországi, mind pedig a vajdasági magyarokat tekintve. Leszögezte: tárgyalásai során a magyar kormánynak rendkívül nagy figyelmet kell szentelnie a szerbiai választások idején a vajdasági biztonsági helyzetre, a jelenlegi etnikai arányok megtartásáért.
Ugyanerről a témáról Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke némileg visszafogottan így vélekedett: régóta várta, hogy a magyar kormány meghozza az elismerésről szóló határozatát, bár a bejelentés napjának megválasztását nem ítélte feltétlenül szerencsésnek. Nagyon fontosnak tartja azonban, hogy ennek a lépésnek a szerbiai magyarság egyetlen tagjára se legyen negatív következménye. Kiemelte: Magyarország szuverén állam, így ennek mezején mozogva érthetően olyan döntéseket hoz, amelyek az ő érdekeit képviselik. Arra kérte egyébként a szerb kormányt, tegyen meg mindent azért, hogy garantálható legyen a vajdasági magyarság minden egyes tagjának személyi és anyagi biztonsága. Jelen pillanatban az a benyomása, a rendőrség és az egyéb bűnüldözési szervek felkészültek annak megakadályozására, hogy bármilyen esetleges kilengést megakadályozzanak, illetve az elkövetőket a törvény színe elé vigyék. (stop.hu, Felvidék Ma)
