A népszavazás kudarcáért a kádári amnéziás évek és a rövidlátó politika tehető felelőssé – hangsúlyozta az MNO-nak Tőkés László a kettős állampolgárságról szóló 2004. december 5-i népszavazás évfordulóján.
A határon túli magyar politikai vezetők bíznak benne, hogy egy új összetételű magyar parlament idővel felülírja az eredménytelen népszavazási döntést és Európa sok országához hasonlóan megadja a magyar állampolgárságot a határon túl élő nemzettestvéreinknek.
„Nagy hiba volt magyarországi testvéreinket kárhoztatni, szemrehányást tenni a kedvezőtlen népszavazási döntésért, hiszen nem ők a felelősek azért, ami négy éve történt, hanem az az álságos, hamis politika, amely távolmaradásra, vagy a nem szavazatra buzdította a választókat” – hangsúlyozta az MNO-nak Tőkés László Európai Parlamenti (EP) képviselő. A magyar nép hozzáállását egy bibliai idézettel világította meg a püspök: Bocsásd meg Atyám, nem tudják mit cselekszenek. Tőkés szerint a kádári amnézia évei nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy nem értették meg ennek a választásnak a jelentőséget. Az elmúlt évek magyar-magyar kapcsolatai kapcsán Tőkés kifejtette: erősen kormányfüggő a két közösség viszonya, így például Antall József 15 millió magyarról szóló kijelentése fellelkesítette a kisebbségben élő magyarságot. Az utóbbi években azonban olyan kormányok irányították az országot, amelyek számára nem volt fontos ez a kapcsolat, a viszony a mélypontra süllyedt. „Büszkének kell lennünk arra, hogy magyarok vagyunk, mint ahogy büszkék voltunk ’56 és ’89 felemelő napjaiban” – hangsúlyozta Tőkés. Az EP-képviselő úgy véli, emellett továbbra is jelen vannak azok a politikai erők, akik a kollektív bűnösség szelleméhez hasonlóan fenn akarják tartani a nemzeti frusztrációt. „Politikusként, EP-képviselőként magam mindent megteszek, hogy a kettős állampolgárság megvalósuljon” – jelentette ki az erdélyi politikus.
Szimbolikus döntés lett volna
„A 2004-es népszavazási eredmény lesújtotta a felvidéki magyarságot” – összegezte a voksolás eredményét lapunknak Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke. „A népszavazás után végeztünk egy felmérést, amelyből kiderült, hogy az itteni magyarság 50 százaléka negatívan viszonyul az eredményhez, míg a válaszadók harmada szerint a népszavazás egy szimbolikus döntést hozott volna” – tette hozzá Duray. „Az emberi kapcsolatok a két ország között nem változtak, azonban a hivatalos mindenképpen.” A politikus úgy látja, hogy Magyarország elmúlt hat évben felgyülemlő problémái nagyon rosszat tettek az országról formált külső képnek, ami hozzájárulhatott a szlovák politika felbátorodásához. „Meg vagyok győződve arról, hogy lesz olyan parlament, amely számára nem lesz vitatott kérdés a határon túli magyarság állampolgárságának a rendezése” – mondta a felvidéki politikus.
„Nehezedett a személyes kapcsolattartás”
Hidegzuhanyként érte a délvidéki magyarságot a négy évvel ezelőtti negatív magyarországi döntés a kettős állampolgárságról, sokkal többet vártunk ettől a voksolástól – mondta el az MNO-nak Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke (VMDP). A VMDP a népszavazás után kiadott egy nyilatkozatot, amelyben fölvetették annak a lehetőségét: aki kéri, kapja meg a kettős állampolgárságot, így tompítva a negatív döntés káros hatásait – tette hozzá. A délvidéki magyarság jelenlegi hangulatára a kiábrándultság a jellemző, emellett gazdasági-szociális leépülés is zajlik, amelyhez a szórványvidékeken egyfajta erőteljes asszimiláció is hozzájárul – hangsúlyozta Ágoston. A politikus úgy látja, csak erősödő Magyarország lehet képes arra, hogy a határon túli magyarok számára ideált jelentsen. „ A schengeni vasfüggöny leereszkedése óta a személyes kapcsolattartás is nehezebbé vált, így az elhagyatottság érzése csak erősödött az elmúlt négy évben”. Ágoston reméli, hogy egy más összetételű magyar országgyűlés első intézkedése lesz, hogy megadja a kettős állampolgárságot, amely hozzájárulna ahhoz, hogy a nemzet egész lelkiállapota is javuljon.
„A nemzet egyik része bejelentkezett az állampolgárságért”
A népszavazás negatív eredményeképpen a kárpátaljai magyarságon az elkedvetlenedés lett úrrá, azonban ennek ellenére nincsen senkinek jogalapja arra, hogy megsértődjön az anyaországi magyarokra – nyilatkozta lapunknak Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. 2004-óta a két közösség kapcsolatában statikus helyzet állt be – tette hozzá. Kovács úgy látja: az egyszerű kárpátaljai magyar számára az érvényesült, hogy Magyarország az elmúlt években lefelé, míg Ukrajna, ha lassan is, de fölfelé tart. „Gondot okoz, hogy Ukrajnában jelentősen megerősödött a nacionalizmus, ami szintén hátrányosan érinti a magyar közösséget” – hangsúlyozta Kovács. A politikus szerint a december 5-i népszavazás nem teljes mértékben a kettős állampolgárságról szólt, hanem arról: a nemzet egyik része jelezte, hogy bejelentkezett az állampolgárságért, míg a másik része erről lemondott.
2004 nyarán indult az aláírásgyűjtés
A határon túli magyarok számára kedvezményesen megadandó magyar állampolgárságért a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte az aláírásgyűjtést 2004 nyarán. A népszavazás kezdeményezőinek véleménye szerint az igen válasz győzelme esetén az Országgyűlésnek a kedvezményes honosítás egy új esetéről kellett volna törvényt alkotnia. Ebben az esetben a magát magyar nemzetiségűnek valló, külhoni, magyarigazolvánnyal rendelkező személy (vagy akit a létrehozandó törvény magyarnak mond) kérelemre magyar állampolgárságot kaphatott volna.
A népszavazás kérdése a következő volt: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”
A népszavazás eredménytelenül zárult, mert sem az igen, sem a nem szavazatok aránya nem érte el a választójogosultak számának 25 százalékát, amit a népszavazás érvényességéhez a törvény meghatároz. 8 030 760 választójogosult közül 3 017 738 fő jelent meg (az összes választópolgár 37,58 százaléka). Ezek közül: 1 521 143 fő a feltett kérdésre igennel válaszolt (az összes választójogosult 18,94 százaléka), 1 428 736 fő pedig nemmel szavazott (az összes választójogosult 17,79 százaléka). Az érvényes eredményhez 2 007 691 azonos szavazat kellett volna.
Hazugságkampány
A népszavazás kudarcához nagyban hozzájárult, hogy a kormány és a kormánypártok erőteljesen kampányoltak a kettős állampolgárság ellen. Míg korábban 23 millió románnal riogatták az országot, a kampányban is ehhez hasonló hamis érveket sorakoztattak fel. Azt állították például, hogy a sikeres népszavazás után több százezer határon túli magyar települne át Magyarországra, s ez tönkretenné a magyar nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszert, növelné a munkanélküliséget stb.
Ellenérvként felhozták azt is: az Európai Unió nem venné jó néven, ha az igen szavazatok győznének, Románia és Szerbia pedig kifejezetten ellenségesen viszonyul a kérdéshez. Ezzel szemben tény: az EU a tagországok belügyének tekinti ezt a kérdést, az említett két szomszédos állam pedig szintén adott hasonló jogokat a külföldön (például a Moldovában élő románoknak) élő nemzettestvéreinek.
mno.hu
