Szlovákiában Csáky Pál kijelentése borzolta fel a kedélyeket, miszerint magyar nemzetiségű katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában. A magyar püspök kinevezésének, és az önálló magyar egyházmegye kialakításának igénye már a rendszerváltás óta napirenden van Szlovákiában a magyar kisebbség körében, de egyelőre nem úgy fest, hogy ezúttal pont kerülhet az ügy végére.
Az ezredforduló óta ez a harmadik alkalom, amikor komolyabb port kavar a magyar püspök kérdése. Először 2001-ben lett visszhangja a kérésnek, mert szlovákiai magyar hívek és papok ismételten erőteljesen hangot adtak kérésüknek a Révkomáromban megrendezett imanapon.
Érdekes egy mondat erejéig elidőzni, hogy mit is jelent, ha egy magyar ember erőteljesen hangot ad valaminek. Ebben az esetben ez egyfelől fohászkodást jelentett, mert a hívek a magyar püspök kinevezéséért és az önálló magyar papi hivatásokért fohászkodtak, másfelől pedig azt, hogy nem részesítették lelkes fogadtatásban az akkori Pozsony-nagyszombati egyházmegye érsekét Ján Sokolt, mi több, a mise végeztével sokan hangos nemtetszésüket is kifejezték.
Akkor a szlovák püspöki kar kitartott a már korábbi álláspontja mellett, miszerint Szlovákiában nincs szükség magyar püspökre. Akkor úgy fogalmaztak: ‘Egyházi szempontok okán nem látjuk szükségesnek’ a magyar püspök szerepét, és ‘elhibázottnak tekintjük azt, ha valakinek más indítékai vannak.’ A püspöki kar elnöke szerint a szlovákiai magyar püspökség létrehozását célzó törekvésekben politikai indítékok jelei érhetők tetten.
Aztán hosszú évekig nem lehetett hallani az ügyről. 2006-ban, Malina Hedvig megverése kapcsán két szlovák püspök is felemelte hangját a magyarellenes hangulat ellen, sokan remélhették, hogy enyhülés és közeledés következhet be, de 2008 év elejére visszaálltak a demarkációs vonalak. Tavaly január elején zajlott a szlovákiai egyházmegyék átszervezése, amelyet XVI. Benedek pápa februárban szentesített. A döntést Jozef Tomko bíboros a Népek Evangelizációja Kongregáció prefektusa hozta Szlovákiára.
A legutóbbi, 1977-es átszervezés óta 6 latin rítusú egyházmegyéje volt Szlovákiának, amely a 2008-as változást követően 8-ra változott. Megszűnt a Pozsony-Nagyszombati Főegyházmegye és helyén létrejött a Pozsonyi és Nagyszombati Főegyházmegye. A Nyitrai Egyházmegye egy részéből pedig létrejött a Zsolnai Egyházmegye. A Rozsnyói Egyházmegyéhez pedig hozzá csatolták a Breznóbányai Espereskerületet, hogy így „javítsák az egyházmegyében lévő nemzetiségi arányokat”. A keleti egyházmegyéket illetően nem történt változás.
A döntéssel kapcsolatban a szlovák püspöki kar egyértelműen tagadta, hogy a kisebbségek ellen irányult volna. Pedig sajnos joggal bukkant elő magyar „üldözési mánia”. A Pozsony-nagyszombati főegyházmegyébe tartozott a magyar többségű, vagy jelentős számú magyar hívőt tömörítő plébániák közel két-harmada (közel 250 plébániából 155). Az átszervezés következtében jelentősen lecsökkent a magyar plébániák aránya 3 új kerületben (piros-narancs-sárga).
Tehát 2008-ban a Vatikán engedélyezte Szlovákiának a két új római katolikus egyházmegye kialakítását (és módosított a görög katolikus egyházmegyéken is), de a hosszú évek óta magyar püspökséget óhajtó szlovákiai magyar katolikus hívők kérése nem teljesült.
A már kevesebb, mint hatszázezres szlovákiai magyar közösségben csaknem 350 ezer fő vallja magát római katolikusnak. A hívők közel 250 plébániához tartozó területen élnek, de hivatalos megbízatás alapján senki sem foglalkozik a hitéletük problémáival, ezért ‘pásztor nélküli nyájnak tekinthetők’. A szlovák püspöki kar tagjai között még olyan akad, aki beszél magyarul, de magyar közösségből származót, aki jobban átérezné e közösség gondjait, és megoldásokhoz szükséges jogkörökkel is rendelkezne annál nehezebb találni.
Csáky Pál legutóbbi felvetésére a Szlovák Püspökkari Konferencia elutasítóan reagált, és a Konferencia szóvivője a magyar hívek nevében kijelentette: „minden nagyon szép, minden nagyon jó és mindennel meg vagyunk elégedve”.
Csáky elfogadhatatlannak tartja, hogy a Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivője ismételten úgy reagált a szlovákiai magyar katolikus hívők kérelmére, hogy csupán a téma politizálásáról van szó, s ezen a területen nem létezik semmilyen probléma. A korszerű egyház nem hagyhatja figyelmen kívül több mint 50 ezer hívő aláírásgyűjtő akcióját, amely során pasztorációjuk jobb szervezettségét kérelmezték – írja a Felvidék.ma. Csáky több alázatot és kevesebb büszkeséget kért a Püspökkari Konferenciától.
Sajnálatos, hogy Szlovákiában az egyház ilyen mértékben alá van rendelve a politikának és a nacionalizmusnak. Jan Slota által előszeretettel állítgatott kettős-kereszt szimbólum pedig sajnálatos módon nem a vallási együvé tartozást hordozza magában. A katolicizmus pedig jó lehetőség lenne, hogy közösséget teremtsen magyar és szlovák között, ahogy Krisztus is mondja: „Legyetek egyek, ahogyan Én és az Atya egy vagyunk…’.
OrientPress, Kitekintő
