Minél több minisztériumot keres fel a szlovák kormányfő, annál biztosabb benne, hogy olyan tökéletes kormánya Szlovákiának még nem volt, mint az övé. A látogatást követő sajtóértekezleten többször is megköszönte Viera Tomanová miniszter asszonynak, hogy megteremtette a „mindennapok szociális államát”, amit a 2006-ban átvett jobboldali liberális viszonyok után megtenni nem volt egyszerű. Felidézte 2004-et, amikor Kaník és Radičová miniszter Beblavý államtitkár közreműködésével megfosztotta járulékától az egészségkárosultakat, lefaragta a családi pótlékot, és elfuserálta az európai szociális alapból lehívható támogatásokat… Az elmúlt négy évből Fico kiemelte a rokkantnyugdíjak visszaállítását – ami 70 millió euróba került –, a családi pótlék emelését – amiről az újságírói kérdéseket követően kiderült, hogy nem is volt emelés, csupán törvényből eredő valorizáció –, a karácsonyi nyugdíjakat, amelyekből ha újra kormányra kerül és nőni fog a gazdaság, törvényben szavatolt 13. nyugdíjat teremt. Külön is megdicsérte a Munka Törvénykönyvének drasztikus módosítását, mellyel úgymond védetté tette a munkavállalókat. Nyomatékosan leszögezte: ez a kormány nem enged a munkáltatóknak, a munkajogi kódexet nem fogja megváltoztatni.
Tomanová sikerének nevezte az újraindított szociális-gazdasági érdekegyeztetést, amelybe a Városok és Falvak Szövetségét is bevonták a munkáltatók oldalán. A szolidaritás megnyilvánulásának tartja, hogy a nyugdíjakat már január elsejével valorizálják, hogy a kisnyugdíjasok jogosultak lakásfenntartási segélyre akkor is, ha közös háztartásban élnek pl. a gyermekükkel. Fico jó lépésnek nevezte azt is, hogy a második nyugdíjpillérbe fektetett járulékok biztonságát és növekedését is törvényben garantálták, de azt is elmondta: egyelőre a magán nyugdíjalapokat békén hagyja, hiszen időt kell adni nekik, mert őket is sújtja a válság. Az első pillérhez sem nyúltak, s ha kormányon lesznek újra, akkor sem fogják bántani, csak a szolidaritást erősítették benne Tomanová szerint, azzal például, hogy több pénzt kapnak karácsonykor azok, akiknek kisebb a nyugdíjuk. Fico újságírói kérdésre azt is megerősítette, ha ismét kormányra kerülnek, a nyugdíjkorhatár sem fog emelkedni.
Siker volt még – méghozzá példátlan –, hogy az első három gyermek megszületésekor gyermekenként 829 eurós gyermekágyi segély jár a családoknak, hogy a gyermekgondozási segély összegét is minden, három éven aluli gyermek esetén folyósítják, s hogy a szülő ezt akkor is megkaphatja, ha munkát vállal, gyermekét pedig bölcsődében helyezi el. A szociális állam jele szerinte, hogy a gyermekgondozáson lévő szülő után most már nyugdíjjárulékot és munkanélküliségi biztosítást is fizet az államkassza (igaz, csak tavaly óta – a szerző megj.).
Siker még Fico szerint, hogy – amit Beblavý államtitkár elrontott 2004-2006-ban, azt helyrehozták – a tervezett összegnél többet hívtak le az uniós felzárkóztatási alapokból, s a 2007-2013-as uniós időszakban Szlovákiára eső részből is itthon van már kb. 10 százalék. Ebből kell a foglalkoztatási és a szociális felzárkóztatási programokat finanszírozni.
Ez ugyan még nem teljes siker, de ennek nem a kormány vagy a népjóléti tárca az oka, hanem világgazdasági válság. Másutt is nőtt a munkanélküliség, Lengyelországban például 13 százalékos, pedig a lengyel gazdaság növekszik, mondta, s nem tette hozzá, hogy kishíján ugyanennyi a munkanélküliségi ráta Szlovákiában is, inkább úgy fogalmazott: elérjük az uniós átlagot. Nem bírált, csak hangsúlyozta: a foglalkoztatási stratégia a legfontosabb, ezért fontos, hogy márciustól szociális üzemeket működtessenek a községek, hogy a frissen végzett diákok munkahelyi gyakorlatra járjanak hat hónapig (heti 20 órában), állami költségen, s hogy az induló vállalkozók háromhavi munkanélküliség után egzisztenciateremtő juttatást kapjanak. (Azt nem tette hozzá, hogy ilyen intézkedések már 2004-2006-ban is működtek, amikor Kaník és Radičová volt a miniszter Beblavý az államtitkár…)
Legkevesebbet a kormányfő a tárca menedzselésével, európai pénzekből létesített szociális üzemekről beszélt. Arra szorítkozott, hogy leszögezze: meg kell várni az Európai Bizottság álláspontját, melyet márciusra ígértek. Itt 800 millió korona lóg a levegőben, s kérdés az, hogy megengedett vagy tiltott állami támogatást kaptak-e ezek – az ismert adatok alapján Smer-közeli – cégek. Az összefonódásokról, a gyanús, esetenként korrupciógyanús ügyletekről a kormányfő hallgatott. Azt viszont felvállalta: ha csupán a gazdasági versenyt sértették meg az állami juttatásokkal ezek a cégek – s ezért nem fizeti ki az EU a 800 millió koronát –, személyesen ő vállalja a felelősséget Tomanová miniszter asszonnyal vállvetve. Ködösen ugyan, de utalt arra, elvégre ezek a cégek olyan embereket próbáltak visszavezetni a munka világába, akik reggelente felkelni sem voltak képesek… (Egy hétköznapi szociális államnak feltehetőleg megéri kakasszóért 2,6 milliós lyukat ütni az államkasszába.)
És mert nem csupán az értékelés ideje jött el, hanem kampány is van, a kormányfő – újságírói faggatózások után – megígérte: megpróbál utána járni, lehetne-e az önkormányzati és magán szociális otthonok lakói után is állami támogatást folyósítani a jövőben. Megyei vonalon már engedélyezték a szabad intézményválasztást, most a községi intézményeken lenne a sor…
Felvidék Ma, gy
