A munka-, szociális és családügyi minisztérium elkészítette a szociális biztosításról szóló törvény módosítását, amely áprilisban már a parlament asztalára kerülhet és szeptembertől életbe léphet. A jogszabály minden pályakezdőnek kötelezővé tenné a belépést valamelyik magán nyugdíjalapba, és meghatározná, hogy a vagyonkezelő mekkora összeget élhet fel a befizetett járulékokból.
A szakmai vita – amely túl nagy nyilvánosságot nem kap a sajtóban – azonban folytatódik, mert a magán nyugdíjalapokba kerülő befizetéseknek is vannak kockázatai. Ahhoz, hogy a biztosított a megtakarításaihoz hozzájusson, ugyanis sok feltételt kell teljesítenie. Amennyiben a második nyugdíjpillérben legalább 15 éven át nem volt befizető a biztosított, a jelenlegi törvényi szabályozás szerint egyetlen fillért sem kaphat onnan. Nyugdíja az első pillérből viszont kevesebb lesz annál, mintha be sem lépett volna a magánalapba. Ha tehát a 15 éves magánpénztári tagság nem teljesül, a megtakarításhoz csak a biztosított halálát követően az örökösei juthatnak hozzá. Ha mégis szeretne nyugdíjhoz jutni megtakarításából is, nyugdíjasként is – önkéntes – járulékfizetőnek kell maradnia a második pillérben egészen addig, míg a 15 teljes évet el nem éri.
Gazdasági elemzők arra hívják fel a figyelmet, sokan megfeledkeznek arról, hogy a rövidebb-hosszabb ideig tartó munkanélküliség mindenkit fenyeget, amíg az állástalanok aránya a társadalomban nem állapodik meg 4-5 százalékos szinten. Az így eltöltött időszak alatt a biztosítotti viszony is szünetel, pótidőként akkor sem számítják be, ha munkanélküli-segélyt folyósítanak az érintettnek. A 15 éves biztosítotti viszonyt pedig naptári munkanapokban számolják ki, tehát a kötelező belépés a második nyugdíjpillérbe olyan hosszú távú kockázatokat is hordoz, amelyeket korrekciós lehetőség híján nem tud orvosolni a biztosított.
Tisztázatlanok azok a feltételek is, amelyek alapján a második nyugdíjpillérből járadékot folyósítanak majd. A hatályos nyugdíjtörvény szerint nyugdíjba vonuláskor a magánalapban megtakarított összegből valamelyik üzleti biztosítónál életjáradékot kell vásárolnia a biztosítottnak. Ilyen konstrukciók a biztosítási piacon egyelőre nem léteznek. Mivel a nyugdíjrreform 2004-ben indult, a pénzintézetek úgy vélik, ráérnek, hiszen legkorábban 2019-ben lesznek esedékesek az első kifizetések. Egy összegben a megspórolt pénzét a biztosított nem veheti fel. Előfordulhat, hogy nem vásárol életjáradékot, amennyiben anyagilag nagyon jó helyzetben van, s ilyenkor a megtakarítását – halála után – az örökösei megkaphatják. Ha viszont akár csak egyetlen alkalommal is nyugdíjjáradékot vesz fel a magánalapból, a megtakarításai már nem örökölhetők. Özvegyi vagy árvasági járadék ebből is folyósítható.
Pénzügyi szakértők megbecsülni sem tudják, milyen hozamot jelenthet a második pillér a biztosítottaknak. Szlovákiában a tőzsde fejletlen, a nemzetközi piacokon is nagy a bizonytalanság. Ha a viszonylag biztonságos állampapírokba fektetik be pénzüket az alapok, előfordulhat, hogy az inflációs szinten vagy az alatt kamatoznak majd a betétek. Azt is hozzáteszik: távlatilag a nyugdíjkorhatár emelésével számol a kormányzat a nyugdíjellátás fenntarthatósága érdekében. Arra azonban egyelőre nem készültek modellszámítások, hogyan alakul a szolidáris nyugdíjkassza helyzete, ha a korhatár 65, 67 vagy 70 évre tolódik ki.
Felvidék Ma, gy
{iarelatednews articleid=”25975″}
