Október 1-jétől dobozonként 10 centtel drágul a cigaretta Szlovákiában. Szigorodnak a középiskolai felvételi kritériumok – döntött szerdán a kormány.
Október 1-jétől dobozonként 10 centtel drágul a cigaretta, mivel a kormány előrehozta a jövő márciusra tervezett jövedékiadó-emelést.
A parlamenti jóváhagyást követően némileg javulhat az államháztartás egyensúlya, a jövő évtől kezdődően pedig ebből a forrásból 8-9 millió euró többletbevétellel számol a kormány.
Oktatásügyi törvénymódosításokat is elfogadtak, többek közt törvénybe kívánják iktatni, hogy gimnáziumba csak olyan személy tanulhat tovább, aki az általános iskolát 2,0-ás vagy ennél jobb tanulmányi átlaggal fejezte be, érettségit is adó szakközépiskolába pedig csak olyan, aki 2,75-ös érdemjegy-átlagot (vagy ennél jobbat) produkált. A tanulmányi átlagot a nyolcadik osztályos év végi bizonyítványon és a kilencedikes első félévi bizonyítványon szereplő érdemjegyekből kell kiszámítani, de a nevelési tárgyak figyelmen kívül hagyásával. Felvételi vizsga nélkül azok kerülhetnek majd be az érettségit adó középfokú intézményekbe, akik a 9. osztályosok tudásfelmérő tesztjén (Monitor néven közismert) legalább 90 %-os eredményt értek el.
A törvénymódosítás azt is lehetővé kívánja tenni, hogy alacsonyabb szintű középfokú képzettséget (érettségi nélküli szakképzettséget) olyan tanulók is szerezhessenek, akik az általános iskolából nem az utolsó, a 9. évfolyamból maradnak ki, hanem valamelyik alacsonyabb osztályból. Nekik a piacon keresett szakmák tanulására nyílna lehetőségük.
A módosítás szerint a normatív állami támogatásban részesülő középiskolák első évfolyamainak minimális osztálylétszámát a megyei önkormányzatok rendeletben lesznek kötelesek meghatározni, szem előtt tartva a regionális szakképzési és foglalkoztatási stratégiát. A létszámról a szakképzésben rést vevő minden partnerrel, tehát a magán és egyházi középiskolák fenntartóival is egyeztetniük kell. Az oktatási miniszter jogot kap arra, hogy saját hatáskörben is kimondhassa a magán és egyházi intézményekben a kötelező létszámemelést. (Ez ellen petícióban tiltakoztak az érintett iskolákba járó gyermekek szülei.)
Arról is döntött a kormány, hogy a Közoktatás operatív programjából 70 millió eurót csoportosít át a Foglalkoztatás és Szociális Felzárkóztatás operatív programba, s ebből mintegy 13 ezer 29 éven aluli fiatal támogatott foglalkoztatását fogja elősegíteni. A pénzből kaphat a közszféra és a magánszféra is, mégpedig úgy, hogy a minimálbér összegét és a hozzá kapcsolódó összes járulékot megtérítik a munkáltatónak, ha fenntartható munkahelyet teremt a fiatalnak.
A kormány azért döntött így, mert a 2013-ig rendelkezésre álló összegnek csak nem egészen 16 százalékát hívták le eddig, oktatási projektekkel pedig a lehetséges támogatási összeg 56,63 százaléka van lefedve. Az átcsoportosítás után az oktatási intézményeknek 175 millió euró forrás marad. Dušan Čaplovič szerint ebből az összegből kisebb javításokat fognak támogatni az általános iskolákban (tornaterem- és laborjavítások stb.).
Arról is döntött a kormány, hogy az 5-14 év közötti gyermekek szabadidős tevékenységeinek normatív támogatását a jövőben nem a szabadidős intézmények kapják, hanem a gyermek állandó lakhelyének községi önkormányzata, s az fogja a konkrét intézménynek, melyet a gyermek látogat, a támogatást átutalni. A miniszter szerint így lehet kiküszöbölni pl. olyan csalásokat, hogy egy 469 lakosú község szabadidős tevékenységekkel foglalkozó körökben és klubokban 7 101 gyereket mutasson ki, s ennyire igényelje a normatív támogatást. Vannak gyermekek, akik után három különböző helyen is felveszik a normatív (192 eurós) támogatást. A törvénymódosítás után egy-egy gyermeket már csak egyetlen intézményfenntartó nevezhet meg a normatív támogatás forrásaként.
A törvény lehetővé teszi, hogy a község és a megye szabályozza a területén működő iskolák és oktatási intézmények számát, a szükségleteinek megfelelően. A működtetési és bérköltségeket az érintett községek kezelik és folyósítják, nekik kell hát dönteni arról is, hány művészeti iskola, nyelviskola, óvoda és kiegészítő oktatási intézmény működjön.
A törvénymódosítás egységesíti az iskolaigazgatók megbízatási idejének hosszát és kinevezésük feltételeit. A fenntartó a jövőben az iskolatanács javaslatára öt évre nevezi majd ki az igazgatót. Az igazgatónak vagy intézményvezetőnek a pályázat napján legalább ötéves szakmai vagy pedagógiai gyakorlattal kell bírnia.
NGYR, Felvidék.ma