Ez lesz a neve a Pilisben a szlovák-magyar történelemmel foglalkozó most készülő tanösvénynek, de a cím kifejezte a december 2-án a Párbeszéd Házában a Charta XXI által szervezett előadások tartalmát is. Ahogy Surján László fogalmazott, az általuk választott út „egy olyan világ felé vezet, amelyben legalább a mi térségünkben, azaz Közép-Európában, ha teljesen nem is szűnnek meg, de legalább elviselhető szintre csökkennek az etnikai feszültségek”, vagyis mindenki szabadon élhet szülőföldjén, önazonosságát megtartva, kultúráját fejlesztve.
Szerencsére, nemcsak Magyarországon, hanem más, a szomszéd országokban működő szervezetek is törekszenek erre. Ezek közül mutatkozott be négy a Charta félévzáró összejövetelén. Mint Surján László fogalmazott, együtt járnak velük az úton, és talán gyorsabban haladhatnak, ha tudnak egymásról, esetleg úgy, hogy össze is hangolják tevékenységünket.
Dr. Andrássy Gábor, aki amúgy civilben orvosként dolgozik, a Magyar Páneurópa Unió elnöke. Ismertette az 1920-as évek elején alakult mozgalmukat, amely a rendszerváltás után tudott megerősödni. A mozgalom az európai egység gondolatát, a háború mentes Európát konzervatív alapon gondolta megvalósítani – logikus, hogy az 1980-as évek előtt nem juthatott levegőhöz Magyarországon.
A Magyarországi Mária Rádiót, amely egyesületként működik és magyar nyelven immár négy országban szolgáltat műsort, az Antall-kormányban miniszterként tevékenykedő Szabó Tamás, a rádió vezetője mutatta be. Azt is elmondta, hogy a rádióval együttműködve létrejött a Mária Út, azaz egy gyalogos zarándokút-rendszer. Ez összeköti Közép-Európa Mária-kegyhelyeit. Mariazell és Csíksomlyó között ez önkéntesek munkája révén már elkészült. Jelenleg a Lengyelországból kiinduló, Szlovákián, Magyarországon és Horvátországon át Boszniáig vezető Észak-Dél útvonalon dolgoznak. Jövőre kerékpáros túrát, és távfutást is terveznek, ami jól egészítené ki a már két éve működő 1Úton Nemzetközi Zarándoknap programját.
Ahogy a Magyar Mária Rádió nemcsak magyarul, hanem szomszédaink nyelvén is sugároz, a turista utak sem csak a térség magyarok lakta területeit érintik. Lehetőséget ad a zarándoklat arra, hogy a szomszédok találkozzanak egymással. Eddig is jó tapasztalatokat szereztek szlovák-magyar és román-magyar kapcsolatépítésben. Bedécs Mária – Székely Csaba ötletgazdával közösen – hozta létre a Csillagfalu Közhasznú Egyesületet, amely 21, a Kárpát-medence különböző területeiről származó parasztházat honosít meg egy hektáros területen. Különböző külhoni magyar- és nemzetiségi kultúrák számára fellépési lehetőséget biztosítva kívánják népszerűsíteni a közép-európai gondolatot. A Kolozsvárról érkezett Szabó Csaba, a Fehér Holló Médiaklub Egyesület kitalálója pedig az internetes térben vállalkozott egy nem könnyű feladatra: románul, a románokra hatni próbálva kíván előidézni egy bizonyos együttgondolkodást, amelynek célja a feszültségek mérséklése Erdélyben.
A Fehér Hollóban újságírók románul beszélnek románoknak a magyarokról. Ők is úgy látják, ahogy a Charta XXI Mozgalomban is tapasztalható: a többségiek nagyon keveset tudnak rólunk és nem is értik a problémáinkat. Szinte lehetetlen feladatnak bizonyult például elmagyarázni, hogy december 1-e miért nem ünnep a magyaroknak – ezt a román köztudat nem képes megemészteni – mondta Szabó Csaba.
Meghívást kapott még erre az estére a S(z)lomarát Egyesület is. A S(z)lomarát elnevezés egy szójáték – ez a rövidítés ugyanazt jelenti magyarul és szlovákul is: SZLOvák-MAgyar baRÁT és SLOvensko-MAďarský kamaRÁT. Itt lett volna a helyük, hiszen a S(z)lomarát Polgári Társulás tevékenységeivel a szlovák-magyar barátságok létrejöttén és elmélyítésén munkálkodik. A társulás alapötlete egy szlovák és egy magyar doktorandusz – egyikük szlovák, másikuk magyar szakos – hasonló barátságából született. Elhatározták, nem elégszenek meg azzal, hogy a nyelvészettel elméleti szinten foglalkozzanak, hanem a gyakorlatban is tenni szerettek volna valamit. Úgy döntöttek, hogy lelkesedésüket, melyet egymás nyelvének és kultúrájának megismeréséből nyertek, a S(z)lomarát segítségével fogják terjeszteni. Lucia Satinská, a S(z)lomarát Polgári Társulás alapítója, elnöke azonban arra hivatkozott, hogy az ő egyesületük csak Szlovákián belül fejti ki tevékenységét, ezért nem jön át Magyarországra.
Surján László elmondta, hogy nagyon hiányoztak. Megítélése szerint a sok feszültséggel terhelt, bár politikailag most nyugvóponton lévő szlovák-magyar viszonyt javítaná, ha Magyarországon is látnák az emberek a magyar kultúra értékeit elismerő és barátságot gerjesztő szlovák lépéseket.
Emellett megtudtuk azt is, hogy a Charta XXI Egyesület Közép-Európa, én így szeretlek! címmel pályázatot hirdet. Hogy szó szerint idézzek a felhívásukból: „Ma, amikor a közös Európa recseg és ropog, talán még időszerűbb, hogy Közép-Európa fontosságát tudatosítsuk magunkban és másokban. Őszidőben elég, ha melegebb ruhát vesz az ember, ám ha esik, szükséges egy esernyő is. Közép-Európa egy ilyen védő ernyő lehet számunkra, ami alatt megmaradhatunk magyarnak, szlováknak, szerbnek, románnak, bárminek, születésünk szerint. Ez a felismerés vezetett a pályázat kiírására „közép-európaiak részére”. Pályázni pedig egyrészt olyan rövid esszével lehet, amelyben a pályázó kifejti, miért szereti ezt a térséget. Előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyben nemcsak a pályázó hazájához, hanem más közép-európai országhoz köthető indok is szerepel, bemutatva a régiónkban élő különböző etnikumok együttes hétköznapjait és ünnepnapjait.
Ezen kívül lehet fényképekkel, illetve egy perces videókkal is nevezni. Az ebben a fajta pályázatban induló a fényképet saját Instagram oldalára #ChartaXXI hashtag-gel, illetve a videót a youtube-ra tölti fel. A képekhez a szervezők rövid üzenetet várnak, amelyben az összetartozást, az egymásra utaltságot, a régió etnikai sokszínűségét jelenítik meg, illetve a térség nemzetiségi konfliktusainak elutasítását hangsúlyozzák! Egy pályázat több képből is állhat – jegyezte meg Surján László, aki elmondta azt is, hogy Közép-Európa fogalmának többféle értelmezése lehetséges.
Így ebben a pályázatban elsősorban a Charta XXI Megbékélési Mozgalom működési területét célszerű a pályázóknak figyelembe venniük, tehát Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország mellett Ukrajna, Románia, Szerbia egészét is, bár kétségtelen, hogy az említett országok más régiókhoz is kapcsolódnak, viszont Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság miatt Közép-Európához is erőteljesen kötődnek.
Fontos hangsúlyozni, hogy egy pályázó csak egy pályázatot küldhet, kivéve, ha mind a két kategóriában kíván indulni. Surján László elmondta azt is, hogy kiemelten fogják értékelni a kreativitást és a humort. A pályázatokhoz csatolni kell a pályázó rövid bemutatkozását, email és telefon elérhetőségét is. Aki videót készített, üzenetében tüntesse fel elérhetőségét. Pályázni azok a közép-európaiak pályázhatnak, akik a beadási határidőig, azaz 2015. december 31-ig betöltötték tizennegyedik évüket. Felső korhatár nincs. A pályázatokat az info@chartaxxi.eu címre kell beküldeni, Word dokumentumban, vagy azzal kompatibilis formában. Az email tárgyaként be kell írni: Pályázat 2015A, illetve Pályázat 2015B – attól függően, hogy ki melyik pályázatot választja. A pályázati kiírás a következő hivatkozással érhető el: http://chartaxxi.eu/kozep-europa-en-igy-szeretlek-palyazat/
A pályázóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az általuk írt esszé vagy a beküldött fénykép megjelenhet a Charta XXI Megbékélési Mozgalom által közzétett online felületeken és nyomtatott kiadványokban.
A tíz legjobb pályázó meghívást kap egy 2016 márciusában esedékes brüsszeli kirándulásra, illetve Európai Parlamenti látogatásra. Az utazás Budapestről indul és oda is érkezik. A díj, amelyet Hölvényi György európai képviselő ajánlott fel, tartalmazza az utazás és szállás költségét, reggelit és egy főétkezést. A zsűri különdíjat is kiad, amennyiben az indokolt lesz.
Gecse Géza, Felvidék.ma
